James Francóból Fidel Castro lesz

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 8.

Mikrofilm

Legalábbis az Alina Of Cuba című filmben, ami emiatt máris kritikák kereszttüzébe került.

James Franco 2019 óta nem hallatott magáról – ebben az évben vádolta meg Studio 4 nevű színésziskolájának több hallgatója is azzal, hogy kikezdett velük, illetve illetlenül viselkedett. Nem ez volt az első alkalom, amikor a MeToo célkeresztjébe került: volt, hogy egy fiatalkorú lányt próbált felcsábítani a hotelszobájába, 2018-ban pedig többek között Ally Sheedy színésznő posztolt egy sokat sejtető, hamar eltávolított tweetet, miszerint Franco miatt hagyta ott a színészkedést. Franco ekkor épp karrierje csúcsán állt, A katasztrófaművész című filmjéért (melynek rendezője és főszereplője is volt) elnyerte a Golden Globe-ot, és egy Oscar-jelölés is kinézett volna neki. A médiát azonban ellepték a felháborodott tweetek, miszerint Franco csak ne pózoljon a Golden Globe díjátadón TimesUp-kitűzővel, ugyanis épp a hozzá hasonlók ellen indult a mozgalom. A színész végül nem került be az Oscar-jelöltek közé, és színészi-rendezői pályáját is parkolópályára állította. Egészen mostanáig.

A hírek szerint ugyanis ő játszhatja el majd Fidel Castrót Miguel Bardem Alina of Cuba című filmjében, melynek elkészítésében a kubai diktátor lánya, Alina Fernánder Revuelta is részt vesz.

Őt magát Ana Villafañe alakítja majd, míg édesanyját, azaz Castro szeretőjét, Natalia Revueltát Mía Maestro játssza majd.

Francónak a korábbi botrányai miatt egyébként sincs túl jó híre Hollywoodban, de azzal, hogy elvállalta a kubai vezér szerepét, sikerült még inkább felháborodást okoznia: egy sor latin híresség, többek között John Leguizamo színész is hangot adott nemtetszésének. „Hogy folytatódhat ez még mindig? Hogy van az, hogy Hollywood kizár minket, de ellopja a történeteinket is?”- tette fel a kérdést, hozzátéve: szerinte bojkottálni kellene Hollywoodot és a streamingeket is. Mint elmondta, nem személyesen Francoval van gondja, hanem azzal, hogy ő nem latinó.

A reprezentativitás egyre égetőbb kérdéssé kezd válni Hollywoodban: korábban nem voltak ritkák a sztereotíp szereposztások, és egy rakás klasszikus mozi akad, ami rasszistának számít. Ma már nem láthatunk a vásznon feketére mázolt, vagy ázsiaira maszkírozott fehér színészeket; sőt, kis túlzással manapság inkább az a kérdés, eljátszhat-e valaki saját magán kívül mást is. Komoly vita zajlik arról, kinek van joga meleg, fogyatékkal élő, vagy kisebbségbe tartozó karaktert alakítani. Ami például a latinókat illeti, hiába ők adják az Egyesült Államok lakosságának 18%-át, egy felmérés szerint 2019 top 100 filmjének főbb szerepei közül mindössze 5%-ot kaptak meg latinó színészek.

John Martinez O’Felan, a Castro-film producere közleményében azt írta: olyan színészt szerettek volna a főszerepre, aki eléggé hasonlít a kubai diktátorra és akinek szereplésével annak lánya is egyetért. Végül úgy döntöttek, hogy Castro galiciai származására fókuszálnak, és számba vették azokat a színészeket, amelyeknek akad spanyol vagy portugál származása – de mint a szavaiból kiderült, mindvégig inkább arra koncentráltak, hogy találjanak valakit, akinek az arca eléggé hasonlít Castróéra. Valahogy így akadhattak Francóra, akinek az apja a portugál Madeiráról származik. Ez pedig épp elég legitimációt jelentett az alkotóknak.

James Franco amellett, hogy színészkedik, elég régóta próbálkozik rendezőként is, első szárnypróbálgatásaiban pedig egy magyar származású operatőr, Christina Alexandra Voros segítette, aki vele készült interjúnkban a Francóhoz fűződő barátságáról is beszámolt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.