James Francóból Fidel Castro lesz

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 8.

Mikrofilm

Legalábbis az Alina Of Cuba című filmben, ami emiatt máris kritikák kereszttüzébe került.

James Franco 2019 óta nem hallatott magáról – ebben az évben vádolta meg Studio 4 nevű színésziskolájának több hallgatója is azzal, hogy kikezdett velük, illetve illetlenül viselkedett. Nem ez volt az első alkalom, amikor a MeToo célkeresztjébe került: volt, hogy egy fiatalkorú lányt próbált felcsábítani a hotelszobájába, 2018-ban pedig többek között Ally Sheedy színésznő posztolt egy sokat sejtető, hamar eltávolított tweetet, miszerint Franco miatt hagyta ott a színészkedést. Franco ekkor épp karrierje csúcsán állt, A katasztrófaművész című filmjéért (melynek rendezője és főszereplője is volt) elnyerte a Golden Globe-ot, és egy Oscar-jelölés is kinézett volna neki. A médiát azonban ellepték a felháborodott tweetek, miszerint Franco csak ne pózoljon a Golden Globe díjátadón TimesUp-kitűzővel, ugyanis épp a hozzá hasonlók ellen indult a mozgalom. A színész végül nem került be az Oscar-jelöltek közé, és színészi-rendezői pályáját is parkolópályára állította. Egészen mostanáig.

A hírek szerint ugyanis ő játszhatja el majd Fidel Castrót Miguel Bardem Alina of Cuba című filmjében, melynek elkészítésében a kubai diktátor lánya, Alina Fernánder Revuelta is részt vesz.

Őt magát Ana Villafañe alakítja majd, míg édesanyját, azaz Castro szeretőjét, Natalia Revueltát Mía Maestro játssza majd.

Francónak a korábbi botrányai miatt egyébként sincs túl jó híre Hollywoodban, de azzal, hogy elvállalta a kubai vezér szerepét, sikerült még inkább felháborodást okoznia: egy sor latin híresség, többek között John Leguizamo színész is hangot adott nemtetszésének. „Hogy folytatódhat ez még mindig? Hogy van az, hogy Hollywood kizár minket, de ellopja a történeteinket is?”- tette fel a kérdést, hozzátéve: szerinte bojkottálni kellene Hollywoodot és a streamingeket is. Mint elmondta, nem személyesen Francoval van gondja, hanem azzal, hogy ő nem latinó.

A reprezentativitás egyre égetőbb kérdéssé kezd válni Hollywoodban: korábban nem voltak ritkák a sztereotíp szereposztások, és egy rakás klasszikus mozi akad, ami rasszistának számít. Ma már nem láthatunk a vásznon feketére mázolt, vagy ázsiaira maszkírozott fehér színészeket; sőt, kis túlzással manapság inkább az a kérdés, eljátszhat-e valaki saját magán kívül mást is. Komoly vita zajlik arról, kinek van joga meleg, fogyatékkal élő, vagy kisebbségbe tartozó karaktert alakítani. Ami például a latinókat illeti, hiába ők adják az Egyesült Államok lakosságának 18%-át, egy felmérés szerint 2019 top 100 filmjének főbb szerepei közül mindössze 5%-ot kaptak meg latinó színészek.

John Martinez O’Felan, a Castro-film producere közleményében azt írta: olyan színészt szerettek volna a főszerepre, aki eléggé hasonlít a kubai diktátorra és akinek szereplésével annak lánya is egyetért. Végül úgy döntöttek, hogy Castro galiciai származására fókuszálnak, és számba vették azokat a színészeket, amelyeknek akad spanyol vagy portugál származása – de mint a szavaiból kiderült, mindvégig inkább arra koncentráltak, hogy találjanak valakit, akinek az arca eléggé hasonlít Castróéra. Valahogy így akadhattak Francóra, akinek az apja a portugál Madeiráról származik. Ez pedig épp elég legitimációt jelentett az alkotóknak.

James Franco amellett, hogy színészkedik, elég régóta próbálkozik rendezőként is, első szárnypróbálgatásaiban pedig egy magyar származású operatőr, Christina Alexandra Voros segítette, aki vele készült interjúnkban a Francóhoz fűződő barátságáról is beszámolt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.