Interjú

„Előttem nem beszéltek magyarul”

Christina Alexandra Voros filmrendező, operatőr

Film

Pályáját kisfilmekkel és dokumentumfilmekkel kezdte. James Franco közreműködésével rendezett dokut a szado-mazo és BDSM-pornófilmekről. A sikeres tengerentúli sorozat, a Yellow­stone és a népszerű előzményszéria, az 1883 munkálataiban rendezőként és operatőrként is részt vett. Magyar gyökereiről, Francóhoz fűződő barátságáról és a westernről faggattuk.

Magyar Narancs: Első filmje, a The Ladies című 2007-es rövid dokumentumfilm két, Magyarországról az Egyesült Államokba menekült idős hölgyről szól. Hogyan találkozott Valival és Mimivel?

Christina Alexandra Voros: Ők a nagymamám New Yorkban élő testvérei. Amikor filmezést tanultam a New York Universityn, náluk laktam, a kanapéjukon aludtam. Hozzájuk hasonlóan az én családom is Magyarországról menekült Amerikába a forradalom idején. Mindkét szülőm Budapesten született, de tíz­éves korukban, egy manhattani egyházi iskolában találkoztak.

MN: Magyarul is tanították?

CHAV: Nem, előttem nem beszéltek magyarul, csak ha azt akarták, hogy ne értsem őket. Haragszom is ezért, mert gyerekként valószínűleg egyszerűbb lett volna megtanulni ezt a bonyolult nyelvet. Ha beszélni nem is tudom, azért egy részét megértem: szüleim révén magyar útlevelem is van, az első férjem magyar volt, és ha csak egy rövid ideig is, de éltem Budapesten. Fiatalon vívtam és az egyik mesterem a Honvédban edzett, neki köszönhetően még a főiskola előtt, 17-18 éves koromban én is odamehettem tréningezni. Körülbelül fél évig maradtam a magyar fővárosban. Nagyon furcsa volt, hogy én vezettem körbe a szüleimet, amikor meglátogattak, ők ugyanis az emigráció kezdete óta nem jártak ott.

MN: A kelet-európai származású operatőrökről szokás azt mondani, hogy azért olyan sikeresek a tengerentúlon, mert máshogyan tekintenek az amerikai kultúrára, más szemszögből látják a szimbólumaikat és mítoszaikat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.