Interjú

„Előttem nem beszéltek magyarul”

Christina Alexandra Voros filmrendező, operatőr

Film

Pályáját kisfilmekkel és dokumentumfilmekkel kezdte. James Franco közreműködésével rendezett dokut a szado-mazo és BDSM-pornófilmekről. A sikeres tengerentúli sorozat, a Yellow­stone és a népszerű előzményszéria, az 1883 munkálataiban rendezőként és operatőrként is részt vett. Magyar gyökereiről, Francóhoz fűződő barátságáról és a westernről faggattuk.

Magyar Narancs: Első filmje, a The Ladies című 2007-es rövid dokumentumfilm két, Magyarországról az Egyesült Államokba menekült idős hölgyről szól. Hogyan találkozott Valival és Mimivel?

Christina Alexandra Voros: Ők a nagymamám New Yorkban élő testvérei. Amikor filmezést tanultam a New York Universityn, náluk laktam, a kanapéjukon aludtam. Hozzájuk hasonlóan az én családom is Magyarországról menekült Amerikába a forradalom idején. Mindkét szülőm Budapesten született, de tíz­éves korukban, egy manhattani egyházi iskolában találkoztak.

MN: Magyarul is tanították?

CHAV: Nem, előttem nem beszéltek magyarul, csak ha azt akarták, hogy ne értsem őket. Haragszom is ezért, mert gyerekként valószínűleg egyszerűbb lett volna megtanulni ezt a bonyolult nyelvet. Ha beszélni nem is tudom, azért egy részét megértem: szüleim révén magyar útlevelem is van, az első férjem magyar volt, és ha csak egy rövid ideig is, de éltem Budapesten. Fiatalon vívtam és az egyik mesterem a Honvédban edzett, neki köszönhetően még a főiskola előtt, 17-18 éves koromban én is odamehettem tréningezni. Körülbelül fél évig maradtam a magyar fővárosban. Nagyon furcsa volt, hogy én vezettem körbe a szüleimet, amikor meglátogattak, ők ugyanis az emigráció kezdete óta nem jártak ott.

MN: A kelet-európai származású operatőrökről szokás azt mondani, hogy azért olyan sikeresek a tengerentúlon, mert máshogyan tekintenek az amerikai kultúrára, más szemszögből látják a szimbólumaikat és mítoszaikat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.