Interjú

„Előttem nem beszéltek magyarul”

Christina Alexandra Voros filmrendező, operatőr

Film

Pályáját kisfilmekkel és dokumentumfilmekkel kezdte. James Franco közreműködésével rendezett dokut a szado-mazo és BDSM-pornófilmekről. A sikeres tengerentúli sorozat, a Yellow­stone és a népszerű előzményszéria, az 1883 munkálataiban rendezőként és operatőrként is részt vett. Magyar gyökereiről, Francóhoz fűződő barátságáról és a westernről faggattuk.

Magyar Narancs: Első filmje, a The Ladies című 2007-es rövid dokumentumfilm két, Magyarországról az Egyesült Államokba menekült idős hölgyről szól. Hogyan találkozott Valival és Mimivel?

Christina Alexandra Voros: Ők a nagymamám New Yorkban élő testvérei. Amikor filmezést tanultam a New York Universityn, náluk laktam, a kanapéjukon aludtam. Hozzájuk hasonlóan az én családom is Magyarországról menekült Amerikába a forradalom idején. Mindkét szülőm Budapesten született, de tíz­éves korukban, egy manhattani egyházi iskolában találkoztak.

MN: Magyarul is tanították?

CHAV: Nem, előttem nem beszéltek magyarul, csak ha azt akarták, hogy ne értsem őket. Haragszom is ezért, mert gyerekként valószínűleg egyszerűbb lett volna megtanulni ezt a bonyolult nyelvet. Ha beszélni nem is tudom, azért egy részét megértem: szüleim révén magyar útlevelem is van, az első férjem magyar volt, és ha csak egy rövid ideig is, de éltem Budapesten. Fiatalon vívtam és az egyik mesterem a Honvédban edzett, neki köszönhetően még a főiskola előtt, 17-18 éves koromban én is odamehettem tréningezni. Körülbelül fél évig maradtam a magyar fővárosban. Nagyon furcsa volt, hogy én vezettem körbe a szüleimet, amikor meglátogattak, ők ugyanis az emigráció kezdete óta nem jártak ott.

MN: A kelet-európai származású operatőrökről szokás azt mondani, hogy azért olyan sikeresek a tengerentúlon, mert máshogyan tekintenek az amerikai kultúrára, más szemszögből látják a szimbólumaikat és mítoszaikat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.