Tévésorozat

Jett

Mikrofilm

Félrement rablások, homályosan kelet-európai bűnözők, elegáns gengszterek és egy kemény, de szexi extolvaj, akinek ez lesz az „utolsó” melója. A Jett alkotóját, Sebastián Gutiérrezt (olyan örökbecsű B filmek írója, mint a Kígyók a fedélzeten vagy a Gothika) három dolog érdekelte: legyen stílusos (mintha Elmore Leonard írta volna), legyen szexi (ha ez nem megy, akkor legyen benne sok aggályok nélkül vetkőző ember) és lehessen benne mutogatni múzsáját, Carla Guginót.

Az atmoszférára és a látványra tényleg sokat adott Gutiérrez: hangulatosak a neonfényes, exkluzív klubok, a puccos gengszterrezidenciák, az egyszerre túlfűtött és fenyegető dialógusok és a sebezhető femme fatale Jettet övező rejtélyek. Ezekkel eleinte le is veszi a nézőt a lábáról, de az egy órán túlnyúló játékidő hamar hosszúvá válik, mert Gutiérrez erősen törve beszéli Leonard írói nyelvét. Érti, hogy egy kis narratív bűvészkedés, egy-két kronológiai ugrás, pikáns párbeszéd és a levegőben lógó, hosszan elnyújtott szexuális feszültség feldobja a cselekményt, de a helyes arányok meglelésével alig boldogul. Az időbeli ugrások és a részletek rejtegetése sokszor bonyolultabbnak mutat fordulatokat, mint amilyenek valójában, az író-rendező fejében az erotika pedig egyet jelent a vetkőzéssel. Megvan az igyekezet, hogy az enerváltnak tűnő Gugino kifürkészhetetlen, eszes bestiaként lépjen elénk, mégis kicsit sokszor csábítja el a kamera tekintetét a színésznő dekoltázsára lágyan eső neonfény. Így a Jett csupán szép kiállítású, de a keveset, amit mond, hosszan és szépen mondja.

Vetíti a Cinemax

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.