Film

Just Mercy – A kegyelem ára

  • - kg -
  • 2020. június 28.

Mikrofilm

Alabama sok mindenről híres, például a Ne bántsátok a feketerigót!-ról, a barbecue-ról és a halálos ítéletekről. Az egy főre eső halálbüntetések száma e déliesen vendégszerető államban a legmagasabb, a bírói buzgalom olykor még a texasi gyakorlaton is túltesz, pedig ott mennyivel többen laknak. 1988-ban Walter McMillianre is könnyen kimondták a halálos ítéletet. Egy fehér lányt megöltek, és valakit fel kellett mutatni a lakosság megnyugtatására: az igazságszolgáltatás választása az ártatlan fekete férfira esett, aki rendes jogi védelemről nem is álmodhatott. Ezt azért tudjuk, mert egy ügyvéd, Bryan Stevenson arra tette fel az életét, hogy megfelelő jogi képviselet nyújtson az alabamai halálraítélteknek.

Eddig a Wikipedia-kisokos, innentől az esetet feldolgozó játékfilm dolga, hogy érvekkel szolgáljon az elkészülte mellett; hogy a true crime podcastok és tévésorozatok korában épp egy ódon tárgyalótermi dráma keretei a legalkalmasabbak McMillian és Stevenson történetének elmesélésére. Döntő bizonyítékkal a film nem szolgál, ehelyett kissé iskolásan adagolja a rendszer ellen küzdők megpróbáltatásait és a hatalmat képviselő arcok megvető grimaszait. De tisztelt gyorsan ítélő torrentesküdtszék! Két bivalyerős alakítás így is a letöltés mellett szól: McMillian szerepében Jamie Foxx újra felfedezte a visszafogottságban rejlő színészi lehetőségeket, Michael B. Jordan pedig nem is lehetne nemesebb a Creedből hozott bokszolóvállaira írt ügyvédszerepben. Mindeközben Rafe Spall a „brit vagyok, de amerikai bigottot játszom hózentrógerben” kurzuson végez jó minősítéssel.

Elérhető magyar felirattal a filmmegosztókon

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.