Film

Just Mercy – A kegyelem ára

  • - kg -
  • 2020. június 28.

Mikrofilm

Alabama sok mindenről híres, például a Ne bántsátok a feketerigót!-ról, a barbecue-ról és a halálos ítéletekről. Az egy főre eső halálbüntetések száma e déliesen vendégszerető államban a legmagasabb, a bírói buzgalom olykor még a texasi gyakorlaton is túltesz, pedig ott mennyivel többen laknak. 1988-ban Walter McMillianre is könnyen kimondták a halálos ítéletet. Egy fehér lányt megöltek, és valakit fel kellett mutatni a lakosság megnyugtatására: az igazságszolgáltatás választása az ártatlan fekete férfira esett, aki rendes jogi védelemről nem is álmodhatott. Ezt azért tudjuk, mert egy ügyvéd, Bryan Stevenson arra tette fel az életét, hogy megfelelő jogi képviselet nyújtson az alabamai halálraítélteknek.

Eddig a Wikipedia-kisokos, innentől az esetet feldolgozó játékfilm dolga, hogy érvekkel szolgáljon az elkészülte mellett; hogy a true crime podcastok és tévésorozatok korában épp egy ódon tárgyalótermi dráma keretei a legalkalmasabbak McMillian és Stevenson történetének elmesélésére. Döntő bizonyítékkal a film nem szolgál, ehelyett kissé iskolásan adagolja a rendszer ellen küzdők megpróbáltatásait és a hatalmat képviselő arcok megvető grimaszait. De tisztelt gyorsan ítélő torrentesküdtszék! Két bivalyerős alakítás így is a letöltés mellett szól: McMillian szerepében Jamie Foxx újra felfedezte a visszafogottságban rejlő színészi lehetőségeket, Michael B. Jordan pedig nem is lehetne nemesebb a Creedből hozott bokszolóvállaira írt ügyvédszerepben. Mindeközben Rafe Spall a „brit vagyok, de amerikai bigottot játszom hózentrógerben” kurzuson végez jó minősítéssel.

Elérhető magyar felirattal a filmmegosztókon

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.