Kenneth Branagh folytatja: még több Poirot-filmet készítene

  • narancs.hu
  • 2017. december 29.

Mikrofilm

Visszatér a legendás bajusz és sétapálca.

Amikor lassan minden filmes karakter köré „moziverzumot” építenek, egyáltalán nem tűnik meglepetésnek, hogy Kenneth Branagh, az idén ősszel bemutatott Gyilkosság az Orient expresszen rendezője és főszereplője már arról beszél, hogy valamiféle filmes univerzumot lehetne felhúzni Agatha Christie regényei köré.

Az már eddig is tudható volt, hogy Branagh újabb Agatha Christie-feldolgozással készül (Halál a Níluson), mivel a novemberben mozikba került Poirot-filmje igen sikeres volt, még ha a nyomozó bajsza és a krimi eléggé megosztotta a kritikusokat (a mi írásunkat itt olvashatják). A kasszáknál viszont szépen menetelt a film: 55 millió dollárból készült, és csak az USA-ban 100 milliós bevételt hozott. Branagh pedig folytatja, és most a korábbiaknál is nagyszabásúbb tervekről beszélt az AP-nek. Szerinte sok potenciál van egy Agatha Christie-moziverzumban, az írónő ugyanis 66 regényt, novellát és színdarabot írt, amivel lehetne kezdeni valamit. Branagh azt mondta, Agatha Christie Dickenshez hasonlóan egy komplett világot hozott létre, teli karakterekkel, és ő úgy látja, ebben „valódi lehetőségek vannak”.

Azt azonban hozzátette a Shakespeare-adaptációk híres főszereplője, hogy konkrét tervek egyelőre nincsenek, a Halál a Níluson-film is korai fejlesztési fázisban van.

A filmtörténet legjobb Poirot-it még november elején mutattuk be, most ajánljuk cikkünket:

A legpompásabb bajusz – Ki a legjobb Poirot?

Megmondjuk, ki volt a filmtörténet legjobb belga detektívje. Csütörtökön robog be a mozikba a Gyilkosság az Orient expresszen legújabb feldolgozása, amelyet Kenneth Branagh nemcsak megrendezett, hanem el is játssza benne Hercule Poirot-t, és a bemutató után nyilván azonnal beindul a bajuszra menő vita, hogy milyen az új detektív arcszőrzete, hogy áll a kezében a sétapálca, és mennyire szépen mondja ki, hogy „mon ami”, vagyis hol áll a Poirot-k rangsorában.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.