Kenneth Branagh folytatja: még több Poirot-filmet készítene

  • narancs.hu
  • 2017. december 29.

Mikrofilm

Visszatér a legendás bajusz és sétapálca.

Amikor lassan minden filmes karakter köré „moziverzumot” építenek, egyáltalán nem tűnik meglepetésnek, hogy Kenneth Branagh, az idén ősszel bemutatott Gyilkosság az Orient expresszen rendezője és főszereplője már arról beszél, hogy valamiféle filmes univerzumot lehetne felhúzni Agatha Christie regényei köré.

Az már eddig is tudható volt, hogy Branagh újabb Agatha Christie-feldolgozással készül (Halál a Níluson), mivel a novemberben mozikba került Poirot-filmje igen sikeres volt, még ha a nyomozó bajsza és a krimi eléggé megosztotta a kritikusokat (a mi írásunkat itt olvashatják). A kasszáknál viszont szépen menetelt a film: 55 millió dollárból készült, és csak az USA-ban 100 milliós bevételt hozott. Branagh pedig folytatja, és most a korábbiaknál is nagyszabásúbb tervekről beszélt az AP-nek. Szerinte sok potenciál van egy Agatha Christie-moziverzumban, az írónő ugyanis 66 regényt, novellát és színdarabot írt, amivel lehetne kezdeni valamit. Branagh azt mondta, Agatha Christie Dickenshez hasonlóan egy komplett világot hozott létre, teli karakterekkel, és ő úgy látja, ebben „valódi lehetőségek vannak”.

Azt azonban hozzátette a Shakespeare-adaptációk híres főszereplője, hogy konkrét tervek egyelőre nincsenek, a Halál a Níluson-film is korai fejlesztési fázisban van.

A filmtörténet legjobb Poirot-it még november elején mutattuk be, most ajánljuk cikkünket:

A legpompásabb bajusz – Ki a legjobb Poirot?

Megmondjuk, ki volt a filmtörténet legjobb belga detektívje. Csütörtökön robog be a mozikba a Gyilkosság az Orient expresszen legújabb feldolgozása, amelyet Kenneth Branagh nemcsak megrendezett, hanem el is játssza benne Hercule Poirot-t, és a bemutató után nyilván azonnal beindul a bajuszra menő vita, hogy milyen az új detektív arcszőrzete, hogy áll a kezében a sétapálca, és mennyire szépen mondja ki, hogy „mon ami”, vagyis hol áll a Poirot-k rangsorában.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.