Ez nem az a Városi cowboy, amelyben Travolta megüli a mechanikus rodeóbikát, hanem egy vadiúj cowboyos film Philadelphia feketék lakta negyedéből, ahol a szegények űzik a gazdagok sportját: lepusztult istállóikban leselejtezett lovak várják, hogy felpattanjanak rájuk.
A két évszázaddal ezelőtt élt Mary Anning őslénykutató valóságos alakja csak ürügy, hogy egy ugyancsak Mary Anningnak nevezett, szintúgy őslénykutató nő merőben fiktív leszbikus szerelmének történetén keresztül az ember belső szabadságának elemi igényéről szóljon Francis Lee író-rendező.
Alan Ball visszafogott drámájának majd’ minden képkockáján az emlékeket is megszínező, líraian hanyatló nap uralkodik.
A Flawless nevű cég mesterségesintelligencia-technológiája az adott szinkronnak megfelelő módon alakítja át a színészek játékát.
A film erotikája még az írója számára is túlzottan sokkoló volt.
Nyakunkon a Szlovén Filmnapok!
A színésznő egy forgatás miatt tartózkodik Budapesten.
Egy 80 éves kritikának köszönhetően Welles filmjét immár a Fekete párduc is megelőzi.
Az eredeti film rendezője egyelőre reményteljes a projekttel kapcsolatban.
A táncz című alkotást az Urániában vetítették.
„Helló, Bergman. A gyakorlati kérdéseket hagyd másra. Te csak foglalkozz azzal, amit te hozol létre, semmi mással. Mégpedig most. És ne szomorkodj, és ne félj” – így szólítja meg önmagát Ingmar Bergman hat évtizeden át vezetett Munkanaplójában, amelynek az 1955 és 1974 közötti időszakot felölelő első része immár magyarul is olvasható.
A szerelmes nem tudja megírni saját szerelmi regényét, elbeszélni saját szerelmének történetét, írta némiképp ironikusan a szerelemnek egész könyvet szentelő filozófus, Roland Barthes.
Paradox módon Joss Whedon egyszerre vette ki részét a szuperhős sagák aranykorának elhozatalában és kifárasztásában.
