Torrentmozi

Land

  • 2021. április 28.

Mikrofilm

Az elvonulásnál, a természethez való visszatalálásnál kevés urbánusabb elgondolás van leírva, -filmezve. Végtére is szép a táj, különösen napkeltekor, jó hallgatni a lombok susogását, nézni a madarak röptét meg az őzeket a pataknál.

Ám ha az ember budira megy télvíz idején a havasokban, ne hagyja nyitva faháza ajtaját, mert jön a medve, és összetör mindent, amit nem eszik meg. Filmen nézve a faház lakóját az éh- és fagyhalál közelébe sodró rombolást, enyhítő körülménynek számít, ha mindezt egy olyan jeles művésznő rémült tekintetével és rendezésében látjuk, amilyen Robin Wright. Neki majdnem elhisszük nemcsak ezt a kimódolt feledékenységet, de az egész világtól elvonulva gyászolást, mert az kívülről (gesztusok, testbeszéd tekintetében), belülről (pszichológiailag) kétségtelenül fel van építve, el van játszva.

Csak kitalálva nincs hozzá semmi újdonság. Az, hogy egy középkorú, városi, értelmiségi nő úgy próbálja – nem feldolgozni, mert azt nem lehet, de legalább – túlélni élete legnagyobb traumáját, hogy birtokot vesz a hegyekben, a civilizációtól a lehető legtávolabb, persze rokonszenves téma. De a rendező-főszereplő és Erin Dignam forgatókönyvíró nem vállalják a megalkuvásmentes végiggondolását, inkább kerítenek még egy hasonlóan megpróbált, ám az erdei élet praktikus tevékenységei­ben (favágás, vadászás, állatnyúzás) is járatos, életmentő férfiembert, a tomboló medve után egy jóságos mackót. Róla a szívszaggató fináléban kiderül, amit a néző a szokott recept ismeretében már úgyis sejt, hősnőnk pedig megbékél végre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nem alszik

Mégis ki ölte meg a nagy pofájú, felfuvalkodott amerikai rendezőt? A producer, akit megzsarolt; a forgatókönyvíró, akinek vízióját tönkre akarja tenni – esetleg a főszereplő színésznő, akinek részegen félreérthetetlen ajánlatot tett; vagy talán annak férje, akivel még össze is verekedett?

Túl sok

  • Sándor Panka

A nézőteret sűrű köd borítja, a színpadképet a szürke szín dominálja. Ferdén elhelyezett ajtók keretezik a színpad közepére állított lépcsősort (díszlet, jelmez: Tihanyi Ildi).

Egy doboz lenne

Zuhog az eső, Martin többszöri eltévedés után jut el az Ardennek mélyén lévő a faluba, ahol régen nem látott apja meghalt. Mivel az apja kimondottan azt kérte, helyben hantolják el, ám a temető már tele van, Martin a furcsa sírásó segítségével egy rejtélyes, sok-sok éve nem látogatott sírt akar kiüríteni.

Ki a hülye?

  • Sándor Panka

A színpadon két forgatható szobabelső, a kettő között szintén mozgatható, jellegzetes zöld falusi kerítés. Az elemek mobilizálásával a történet összes helyszíne megjeleníthető. Kovács Dániel Ambrus nem csak rendezte a darabot, ő tervezte a látványt is, s az nem csak az ötletes térkonstrukciók miatt működött. A kopottas szobabelsők úgy teremtenek sivár atmoszférát, hogy közben furcsa nosztalgiát is érzünk irántuk.

Nemesítő idő

Huszonhárom év után újra találkozik egy Férfi és egy Nő. Egykor szerelmespár voltak, ma valami megkésett randevúszerű találkozójuk van egy kölcsönlakásban. Néhány retrónak ható bútor, mázas kisszobor meg klasszik nipp veszi őket körül, a háttér meg egy méretes faliszőnyeg, cirkuszi vagy farsangi jelenettel. A Nő Amerikában él, a Férfi itthon maradt.

Tartsd szárazon a tésztát!

  • Kiss Annamária

Mintha vége lenne az előadásnak, tapsolnánk, ám szólítanak az alkotók, hogy foglaljunk helyet a színpad egyik vagy másik szélénél attól függően, szerintünk bűnös vagy ártatlan az ókori görög hősnő. De nemcsak térfelet választunk, meg is kell védenünk az álláspontunkat. A két csoport, szokatlan módon sok mindenben egyetért, megérti egymást. Érvényes vita bontakozik ki.

Hogy igaz legyen

  • Antoni Rita

Nehéz nem észrevenni, hogy a Libri könyvesboltjaiban egy ideje, pontosabban amióta az államilag bőkezűen támogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) beszállt a Libri–Bookline kiadócsoportba, központi helyen, gúlákba állítva díszelegnek az MCC Press „genderellenes” (azaz, a feminista és LMBTQ jogi törekvéseket lejáratni igyekvő) kiadványai, jelentős ellensúlyozás nélkül.

Az iskolapénz

Múlt pénteken öt, a polgári engedetlenségi akciósorozatban részt vevő fővárosi középiskolai tanárt rúgtak ki a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. E hét elején az illetékes tankerület vezetője személyesen adott át írásbeli figyelmeztetést a zuglói Szent István Gimnázium három pedagógusának.

Akkor minek?

A hét elején az Országgyűlés elfogadta azokat a törvényjavaslatokat illetve -módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kormány ki tudja énekelni az uniós források egyelőre felfüggesztett részét, 7,5 milliárd euró végösszegben, az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól.