Leszbikus apácarománccal tér vissza Paul Verhoeven

  • narancs.hu
  • 2021. május 5.

Mikrofilm

A film erotikája még az írója számára is túlzottan sokkoló volt.

Paul Verhoeven a 2016-os Áldozat? óta nem jelentkezett filmmel. A Robotzsaru és a Total Recall – Az emlékmás rendezője a tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon mutatta volna be legújabb moziját, a koronavírus azonban keresztbe húzta számításait. Idén azonban úgy néz ki nincs megállás: a tervek szerint lesz Cannes és lesz új Verhoeven is.

A Benedetta című mozi az Elemi ösztön és az Áldozat? hagyományait követve ismét erotikus thriller lesz: a sztori a XVII. században játszódik, amikor a pestis tizedelte világból Benedetta Carlini a toszkánai Pesciaban található kolostor apácái közé menekül. Benedetta gyerekkora óta különös képességekkel rendelkezik, ez pedig a rend életét is megváltoztatja – és főleg azét a fiatal apácáét, aki szenvedélyes viszonyba bonyolódik vele.

A film Judith C. Brown igaz történeten alapuló könyvének adaptációja, a főbb szerepekben Virginie Efira, Charlotte Rapling és Daphné Patakia látható majd. A forgatókönyvet Gerard Soeteman írta, aki olyan filmekben dolgozott együtt Verhoevennel, mint a Török gyümölcs vagy a Fekete Könyv. Érdekes adalék, hogy

az író később elhatárolódott a filmtől annak túl intenzív erotikája miatt.

Ha a rendező egyik legrégebbi alkotótársának is sok volt a Benedetta, akkor valószínűleg tényleg nem az érzékeny lelkűeknek való.

A filmet a Cannes-i premier után július 9-én mutatják be Franciaországban; amerikai vagy magyar forgalmazó egyelőre még nincs. 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.