Tévésorozat

The Nevers

Mikrofilm

Paradox módon Joss Whedon egyszerre vette ki részét a szuperhős sagák aranykorának elhozatalában és kifárasztásában. 

Paradox módon Joss Whedon egyszerre vette ki részét a szuperhős sagák aranykorának elhozatalában (BosszúállókBosszúállók: Ultron kora) és kifárasztásában (a dicstelen, Zack Snydertől átvett Az Igazság Ligája). Legújabb sorozatával pedig a megreformálás nemes projektjébe is bekapcsolódna.

Egy titokzatos égi jelenség különleges képességekkel ruházza fel a 19. századi London számkivetettjeinek egy részét. Az adomány mindenkinél másképp mutatkozik meg, felerősítve az egyén eleve meglévő adottságait, de a nagy hatalmú fehér férfiakat elkerüli. A hirtelen erőre kapó elnyomottak fenyegetést jelentenek a birodalomra, így kénytelenek rejtőzködni; nekik biztosít búvóhelyet a két barát, Mrs. True és Miss Adair, szintén zenész. Whedon nagy lendülettel igyekszik bizonyítani felvilágosultságát: sorjáznak a nemes, de lustán megírt „erős” nők (Whedon plagizálja saját magát) és a papírmasé gonosz férfiak. Mindeközben pedig a nem heteroszexuális szereplőket valami rejtélyes okból amorálisnak és többnyire taszítónak ábrázolja (pedig James Norton elkényeztetett biszexuális ficsúrja a sorozat egyik legjobb figurája lehetne).

A cselekményt agyonterhelik az átláthatatlan, túlbonyolított összeesküvések és ármányok, amelyeket egy idő után a nézőnek kedve sincs kibogozni. A látvány mindenképp imponáló (ezzel nemegyszer fel is vág a sorozat), ám a különleges képességek némelyike kimondottan megmosolyogtató és értelmetlen. Whedon hatalmas igyekezettel baltázza el művét, mely egy friss és aktuális szuperhős-parafrázis is lehetett volna.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.