Az ember, aki úgy beleélte magát Churchill szerepébe, hogy mérgezést kapott

  • Gera Márton
  • 2018. január 16.

Mikrofilm

Mindjárt itt A legsötétebb óra, melyben Gary Oldman úgy átalakul Churchillé, hogy rá sem ismerni.

Aki akár csak egyetlen filmben is látta Gary Oldmant, abban biztos lehetett, hogy a legkevésbé sem hasonlít Winston Churchillre. Ráadásul ebben sokáig ő maga is teljesen biztos volt. Most pedig ott tartunk, hogy Oldman az egyik nagy esélyese a legjobb férfi színésznek járó Oscarnak, amiért eljátssza az egykori brit miniszterelnököt. Hogy történhetett mindez?

Amikor először, még 2014-ben megkeresték, hogy bújjon a dohányos (Sir Winston 15 évesen kezdett füstölni) Churchill bőrébe, valami olyasmit kérdezett, „hogy a fenébe fogja ő ezt megcsinálni”. Majd gyorsan hozzá is tette: „Ez soha nem fog megtörténni.” Aztán mégis megtörtént, Oldman ugyanis a hozzánk csütörtökön érkező A legsötétebb óra című történelmi drámában játssza a miniszterelnököt, aki élete egyik legnagyobb dilemmájával szembesül 1940-ben, néhány nappal megválasztása előtt: megkösse-e a békét a nácikkal?

false

 

A mozi valójában két ötlet összedolgozásából született meg, amelyekben a közös leginkább az volt, hogy mindkettő Churchillre fókuszált. Egy Churchill-film persze a legkevésbé sem tűnik újdonságnak – jelenleg is fut például a II. Erzsébetről szóló The Crown, amelyben az igen jó John Lithgow játssza a brit miniszterelnököt –, ám A legsötétebb óra mintha tényleg azt a célt tűzte volna ki maga elé, hogy ez lesz a Churchill-mozi. És úgy tűnik, ennek érdekében mindent be is vetettek.

Az egyértelmű volt már az elejétől, hogy a legfontosabb Gary Oldman meggyőzése, akit mindenképpen szerettek volna a szerepre, ehhez meg az kellett, hogy olyasvalaki vegye rá a munkára, akivel már dolgozott együtt. Ő volt Eric Fellner, aki úgy harminc évvel ezelőtt arról is meggyőzte a színészt, hogy neki feltétlenül el kell játszania a Sex Pistols fiatalon meghalt gitárosát, Sid Vicioust. Most is bejött a dolog, bár vélhetőleg az is kecsegtető volt, hogy egy Churchill-szerepért szívesen adnak Oscar-szobrot, ilyenje pedig még nincs Oldmannek, bár a John Le Carré-adaptációért majdnem összejött neki.

A legsötétebb óra – 1. magyar nyelvű előzetes

Országos bemutató: 2018. január 18. Néhány nappal azelőtt, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke lett, Winston Churchill élete egyik legmeghatározóbb próbatétele elé került: megfontoljon egy kidolgozott békeszerződést a náci Németországgal, vagy határozottan kiálljon, és harcoljon az elveiért, a nemzet szabadságáért. A megállíthatatlan náci erők legázolták Nyugat-Európát, és az invázió veszélye a küszöbön állt; a közvélemény felkészületlen volt, a király szkeptikus, saját pártja pedig ellene szervezkedett.

Az nem annyira meglepő, hogy a készítők ügyeltek a történelmi hűségre, az viszont már igen, hogy minden még nekik sem jöhetett össze. Hiába szerettek volna például a brit képviselőházban forgatni, ez lehetetlen volt, mert oda csak a választott képviselők mehetnek be, politikusnak öltözött színészek nem, ezért kénytelenek voltak megépíteni a terem mását.

(via GIPHY)

A legizgalmasabb nyilván Oldman Churchillé maszkírozása volt. Az ilyen átalakulásoknál a legfőbb kérdés mindig az, hogyan lesz a vékonyka színészből pocakos fickó, vagy hogyan csinálnak a középkorú legényből idősödő nagypapát. Oldman annyira nem volt bevállalós, így a szerep kedvéért nem a régi, sokaknak bevált módszerhez nyúlt, vagyis nem hízott meg. Az a Kazuhiro Tsuji nevű jelmeztervező sietett a segítségére, akivel már A majmok bolygója-remake idején is dolgozott. Oldman azt mondta, kezdetben katasztrofális volt az egész Churchill-outfit, úgy nézett ki benne, mintha Gary Oldman és Winston Churchill szerelemgyereke lenne.

Oldman egyébként becsületes tanulóként készült a szerepre: órákon át hallgatta, hogyan beszélt a miniszterelnök, és közben archív felvételeket nézett. De ott volt a szivarozás is, amit lehetetlen volt megúszni, lévén Churchill is állandóan füstölt. Ennek megfelelően Oldman 400 darabot fogyasztott el a forgatás alatt Churchill kedvenc kubaijából, a Romeo y Julietából. Hogy megérte-e a szenvedés, azt pár nap múlva tudhatjuk meg, a színész mindenesetre nikotinmérgezést kapott a forgatás során.

A cikk a The Hollywood Reporter forgatási riportja és a Variety cikke alapján készült.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 

 


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.