Vírusfilm, tigrisek és családi mozik mennek nagyot a karanténba zárt Amerikában

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 3.

Mikrofilm

Mozi helyett otthon filmeznek az emberek, szinte az összes szolgáltató nézettsége emelkedett.

Ahogy arról mi is hírt adtunk, a koronavírus, nagyjából az egész országgal szinkronban Hollywoodot is a padlóra küldte: mára bezártak a mozik és színházak, az emberek többsége pedig karanténba vonult. Filmet persze otthon is néznek, ahogy a bevásárlás sem feltétlenül marad el, csak épp mindez már online téren zajlik. Nagyon is elképzelhető, hogy a járványhelyzet viszi be az utolsó ütést a régi típusú filmterjesztésnek,

a streamingoldalak pedig lassan egyeduralkodóvá válnak.

Az elsősorban mozijegyeket áruló portálként ismert Fandango 2016 óta üzemeltet Video On Demand (VOD) szolgáltatást, azaz online videotékát; ez annyiban különbözik a klasszikus streamingoldalaktól, hogy havidíj helyett az egyes megnézendő filmekért kell fizetni; a FandangoNow esetében ez jellemzően 3,99$ (kb. 1300 HUF). A cég toplistájának élén a Fertőzés című 2011-es film áll, amelynél többet egyetlen mozit sem idéztek a koronavírus-járvány kitörése óta. Steven Soderbergh az amerikai független film fenegyerekeként indult (Szex, hazugság, video), de rendezett hollywoodi szuperprodukciót (Ocean's eleven) is, igazi műfaji kaméleon, akihez számtalan sorozat (A sebész, Mozaik) köthető, sőt, még Oscart is nyert (Traffic). Mégis, a dolgok jelenlegi állása szerint örökre vírusfilmje miatt fogjuk emlegetni őt.

A Fertőzést egy rakás családi mozi (Jumanji – Vár a dzsunger; Harry Potter; Trollok; A legnagyobb showman) követi, sokan igyekszenek tehát filmekkel lekötni a szintén otthon ragadt gyerekeket. Meglepő lehet viszont két trashfilm a listán: a Bosszúvágy 2018-as Bruce Willis féle remake-je, valamint a Meg – Az őscápa című borzadály. Ennél is feltűnőbb a mozikat uraló Disney hiánya, nem tudni, hogy azért, mert az ő filmjeiket már saját platformjukon, a Disney Pluson keresik az emberek, vagy egyszerűen megcsömörlöttek a mozikat megtöltő szuperhősöktől és élőszereplős állatfiguráktól.

Habár az online tékák bevétele is emelkedett a karanténhelyzetben,

a veszélyhelyzet igazi nyertesei a havidíjas streamingszolgáltatások.

Egy felmérés szerint az amerikaiak március első három hetében 400 milliárd percet töltöttek online filmnézéssel, ami 85 százalékos emelkedést jelent a tavaly márciusi adatokhoz képest. A hagyományos tévék nézettsége is nőt valamelyest, a streaming azonban már a teljes nézettség 23 százalékáért volt felelős, ez tavaly még csak 16 százalék volt. Ráadásul a felmérést végző Nielsen adataiban csak a tévékészülékek nézettsége szerepel; a laptopok, tabletek és mobilok valószínűleg tovább növelnék az arányt.

A szolgáltatók közül még mindig a Netflix a legnépszerűbb, ők a televíziós streamingek 23%-át adják. Utánuk a Youtube (20 százalék), a Hulu (10) és az Amazon Prime (9) következik. A Disney+-t egyelőre nem méri a Nielsen, ám a kimutatások szerint ők márciusban megtriplázták előfizetőik számát. A Netflix felhasználóinak száma 47 százalékkal nőtt  a hónapban; de szinte minden szolgáltató remek számokat produkált; úgy néz ki, az emberek Amerikában komolyan veszik az otthonmaradást.

És hogy mit néznek karantén közben? A Netflix hivatalosan csak ritkán közöl adatokat, így a Nielsen számai csak közelítő jellegűek.

Ezek alapján viszont a többség továbbra is a könnyed szórakozásra szavaz.

A nézettséget Mark Wahlberg új akcióvígjátéka, a Spenser az igazság nyomában vezeti; ezt követi a Steve Carell féle A hivatal, mely nem eredeti Netflix-tartalom, így csak év végéig érhető el a szolgáltatónál. A top 10-be mindössze egy Amazon Prime-os show fért be: a Hunters című náciüldözős sorozat Al Pacino-val.

A Netflix néhány hete saját platformján is megjeleníti, melyek az adott országban leginkább menő tartalmak, enélkül is könnyű azonban rájönnünk, hogy

jelenleg a Tigrisvilág című doku-minisorozat a legnépszerűbb tartalom.

A műsorra lassan itthon is ráharapnak az emberek, jelen cikk írásakor 9. az országos toplistán. Amerikában azonban már napok óta Tigrisvilág-őrületben él. Mintha mindenki a show főhősével, a bundesliga-frizurás, különc fegyverőrüttel és tigrisgyűjtővel, Joe Exotickal foglalkozna: a sorozat valós bűnügyeket mutat be, így ömlenek az ezekkel kapcsolatos bejelentések a helyi rendőrséghez; egy ismert rapper, Cardi B gyűjtést rendezett a jelenleg börtönben ülő Exotic javára; ráadásul máris szó van egy lehetséges moziadaptációról. A műsorért nem csak a nézők vannak oda, de a kritikusok is: ez az egyik legjobb értékeléseket kapott sorozat idén. A Tigrisvilágról szóló kritikánkat az eheti nyomtatott Magyar Narancsban olvashatja.

Ne legyen fogoly a saját otthonában! Élvezzen ki minden percet!

És egy barátja minden csütörtökön meg is látogatja. Odakünn a helyzet olyan, amilyen - de még ez sem lehet elégséges ok arra, hogy ne éljünk teljességre törekvő életet, melyhez az ismeretszerzés és a színvonalas szórakozás is hozzátartozik. A Magyar Narancs heti nyomtatott kiadása az idevágó lehetőségeket a legteljesebb természetességgel biztosítja.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)