Lenyűgöző természetfilmet készített a Hortobágy vadlovairól a magyar rendező

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 11.

Mikrofilm

Az első előzetest már meg is lehet nézni.

Török Zoltán a remekül sikerült, több fesztiválon is díjazott Vad Magyarország – A vizek birodalmá-t követően a Hortobágyon élő vadlovakról készít egész estés természetfilmet. A rendező és stábja pont egy éve kezdte el a vadlovakról szóló filmjének forgatását, a munka épp a felénél tart, így az alkotók most közzétettek egy ízelítőt az eddigi felvételek felhasználásával, amely tele van csupa látványos felvétellel:

VADLOVAK - Hortobágyi mese Teaser

Vad Magyarország 2 -Török Zoltán a kiemelkedő sikerű Vad Magyarország - A vizek birodalmá-t követően a Hortobágyon élő vadlovakról forgat egész estés természetfilmet.

A csapat már 140 napot forgatott a hortobágyi pusztán, de legalább ennyi van még hátra a terepen ahhoz, hogy bemutassák a főszereplő vadlovak és a körülöttük élő vadállatok rejtett életét. A film története egy Przevalszkij-ló csikó életét követi végig a születéstől kezdve, és az ő szemén keresztül láthatjuk majd a csapatában lejátszódó drámákat, és azt, hogy hogyan változik évszakról évszakra a puszta.

A Vadlovak - Hortobágyi mese operatőre Jan Henriksson, Mosonyi Szabolcs és a rendező-producer Török Zoltán, a vágó Hargittai László, a hangmérnök Várhegyi Rudolf.

A Hortobágyon élő vadlovak életét bemutató film magyar–német–osztrák–svéd koprodukcióban készül, a tervek szerint 2020-ban lesz először látható, és a mozifilm verzió mellett egy rövidebb tévéfilmváltozat is készül.

A 2011-es Vad Magyarország – A vizek birodalmáról írt kritikánkat itt lehet olvasni:

Természetfilm - Hiánygazdaság - Török Zoltán: Vad Magyarország - A vizek birodalma

Emlékeznek még, hogy kezdődik Homoki Nagy István 1953-as filmje, a Gyöngyvirágtól lombhullásig? Egyszerű grafikán látjuk Magyarországot, Budapestről kifut egy fehér csík, és (nyilván a 6-os út vonalán) leszalad a Gemenci-erdőig, kiírják a távolságot, 130 kilométer, a megyét (Tolna), s a két város nevét (Szekszárd, Baja), amit szinte összeköt az erdő.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.