A rappelő pénzügyminiszter az első, Borat a második a 2020-as online nézettségi listán
1767402.0_top_story_lead.jpg
Hamilton

A rappelő pénzügyminiszter az első, Borat a második a 2020-as online nézettségi listán

  • narancs.hu
  • 2020. november 6.

Mikrofilm

Nagyot mennek a Netflix filmjei, de a Mulan is befért a top 10-be.

A Borat 2. része a semmiből érkezett, hogy ismét egész Amerikából - de főleg a rasszistákból és New York egykori pogármesteréből - hülyét csináljon. Sacha Baron Cohen vígjátéka az első rész bombasikere után valószínűleg a mozikban is sikerrel futna - azok egy része azonban az USA-ban még mindig zárva tart, a többi pedig egykori sikerfilmeket, kultmozikat és a Tenetet pörgetve próbálja valahogy túlélni a járványt. Épp ezért a film az Amazon Prime-on debütált, ahol

a streamingszolgáltató közleménye szerint több tízmillióan nézték meg

- egy biztos, jelenleg ez a legmenőbb film a tengerentúlon, aminek sokan máris Oscart jósolnak.

A Variety szerint azonban a kazah riporter még így is csak második lehet az online nézhető filmek nézettségi toplistáján. Minden idők egyik legnagyobb Broadway-sikerének, a Hamiltonnak a filmadaptációját (amely valójában egy virtuóz technikával készült színházi közvetítés) a Disney rekordösszegért vette meg, ezt szánta ugyanis a The Mandalorian mellett a tavaly indult streamingszolgáltatója, a Disney+ egyik zászlóshajójának. Amerika első pénzügyminiszteréről, az alapító atyák egyikéről, Alexander Hamiltonról szóló hiphopbetétekkel tűzdelt produkció úgy néz ki, a színház után a tévében is sikert arat. Eddig ugyanis ez a legnézettebb online film a ScreenEngine/ASI szerint, akik 1200 13-64 életkor közötti amerikait kérdezgettek heteken keresztül streamingszokásaikról. (kritikánkat a Hamiltonról itt olvashatja)

A top 10-be befért még Dave Bautista Kémecskék című akcióvígjátéka (Prime); a Tyler Rake: A kimenekítés című akcióorgia (Netflix); a Phineas & Ferb című rajzfilmsorozatból készült animációs film (Disney+); A halhatatlan gárda (Netflix); A chicagói 7-ek tárgyalása (Netflix); a Boszorkányok című Roadl Dahl-adaptáció (HBO Max); a Szerelemben, bűntényben (Netflix), valamint a Mulan sokat látott élőszereplős remake-je, amely azonban mindössze a 7. a listán. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mozit csak a normál előfizetési díjon felül fizetett 29,99 $-ért lehet megnézni a Disney+-on, míg a lista összes többi tagjáért nem kell exta pénzt perkálni a szolgáltatók havidíjain túl - épp ezért még mindig nehéz eldönteni, ki nyerte meg a csatát: a moziban futó Tenet, vagy az online-ra települt Mulan.

A 30 legnézettebb filmet tekintve a streamingplatformok versenyét a Netflix nyerte 11 címmel, második a Disney+ 8 mozival; az Amazon Prime-nak 4, az HBO Max-nak és a Hulu-nak 2-2, az Apple TV+-nak pedig mindössze egy címe van.

A teljes lista itt böngészhető.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.