Film

Martin Eden

  • - kg -
  • 2020. november 15.

Mikrofilm

Hogy Jack London ráismerne-e önéletrajzi regényére a Martin Eden új feldolgozásában – erre csak egy határozott talánnal felelhetünk. Mindenesetre az erős nápolyi napsütésbe és mindenféle mediterrán fénytörésbe helyezett keserű felemelkedéstörténet egy egészen ritka dologra enged következtetni: mintha az alkotókat nemcsak merész gondolatokra sarkallta volna egy klasszikus, de az eszközeik is megvoltak hozzá, hogy díszes képeskönyv helyett egy saját világot húzzanak fel a veretes mű alapjaira. E végig Nápolyban gyökerező, de az időben nagyvonalúan csúszkáló világban Martin Eden mélyről jövő tanulatlan matróz, aki kiküzdi magának az irodalmi celebséget, de nyugta nincsen, beérkezettként a beérkezettek képébe nevet, megzavarja a polgári szalonok udvarias csendjét, és miközben egyre dühödtebben leplezi le a desszert és kávé közé eső képmutatást, maga is mind megcsömörlöttebben mozog szép új státusa díszes termeiben. Mivel ez egy filmes filmje, Pietro Marcello nem csak átzavarja hősét a 100 méteres síkkiábrándultság közismert távján. Jack London története szinte magától működik, Marcello tehát biztos talajról rugaszkodik el, amikor rájön a lírázás, és milyen jó, hogy rájön: költői összevisszaságban keveri képeit, archívat a műarchívval, roncsoltat a roncsolatlannal, komoly és könnyed zenékkel jön, mint rendes arthouse dj. Elmegy a giccsig és vissza, kicsit belehal a komolyságba, aztán mégse. És mindehhez van egy olyan arca és termete – a főszereplő Luca Marinellié –, mely végig bírja a művészi strapát.

Forgalmazza a Cirko Film

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.