Film

Mások vitték rossz utakra

Bryan Singer–Dexter Fletcher: Bohém rapszódia

Mikrofilm

A Bohém rapszódia nem sokkal több szellemidéző emlékkoncertnél, gyakran érezhetjük úgy, hogy csak muszájból gyömöszöltek valami szövegelést két szám közé.

A rendező elmondta azt is, hogy a produkcióra olyan magyar vállalatok dobták össze a pénzt, mint a Tiszai Vegyi Kombinát, a Centrum Áruházak vagy az Országos Idegenforgalmi Tanács, viszont a Queen csak azzal szállt be, hogy „mindazt a fölszerelést elhozták, amit egyébként nem szállítottak volna ide”.

A Varázslat – A Queen Budapesten című film elhasalt a mozikban, de a koncert sok mai ötvenesnek jelentett – ahogy akkoriban mondták – „meghatározó nemzedéki élményt”; 1986. július 27-én nemcsak az akkor legmenőbb stadionrock-együttes lépett fel, de ez lett az a nap, amikortól kezdve idehaza a legismertebb Queen-sláger a Tavaszi szél vizet áraszt lett.

Minden bizonnyal lesznek, akik hiányolják majd a budapesti koncertet a Bohém rapszódiából, mégis érdemes feleleveníteni ezt a kis epizódot, hiszen az is kiderül belőle, hogy a Queen menedzsmentje már akkor hülyére vette a filmeseket…

A helyzet legfeljebb annyit változott Freddie Mercury 1991-ben bekövetkezett halála óta, hogy a zenekar két tagja, Brian May gitáros és Roger Taylor dobos immár magából is hülyét csinál azzal, hogy turnéznak változó énekesekkel, de továbbra is Queen néven. Most meg a Freddie Mercury életéről szóló film kapcsán vesznek hülyére mindenkit azzal, hogy a saját képükre formálták a sztorit, így óva a Queen együttes szeplőtelennek hazudott életművét.

A Bohém rapszódia című filmre már az előkészületek idején May és Taylor cenzori fellépése nyomta rá a bélyegét. Eredetileg Sacha Baron Cohen játszotta volna Mercuryt, ám ő sírva menekült el a Queen-tagok „történelemhamisítása” elől, és valószínűleg az sem tett jót a filmnek, hogy a szexuális zaklatással vádolt Bryan Singer rendezőt a célegyenesben kellett kirúgni, így Dexter Fletcher fejezte be, aki egyenesen a Rocketman című Elton Johnfilm forgatásáról érkezett…

A Bohém rapszódiát úgy reklámozzák, hogy „a Queen zenéjénél csak Freddie élete különlegesebb” – így igaz. Elég csak felsorolni az igazából Farrokh Bulsara nevű énekes-szuper­sztár életének állomásait rasszizmustól terhelt ifjúkorától a korai haláláig, egyértelmű, hogy minden adott a tökéletes drámához. De úgy tűnik, hogy senkinek nem állt érdekében, hogy Freddie életét és munkásságát jobban megértsük. Valódi dráma helyett egy képes-hangos szócikk készült a Queen 1970-es megalakulásától kezdve az 1985-ös Live Aid koncertig; a legnagyobb kihívást vélhetően az jelentette a film készítői számára, hogy minél precízebben forgassák le újra azokat a koncertfelvételeket és videoklipeket, amiket mi is bármikor megnézhetünk a neten. Kétségtelen, hogy a színészek tökéletesen elsajátították azt a mozgást, azokat a gesztusokat, amik csak a Queenre voltak jellemzők. Különösen igaz ez a Freddie Mercuryt alakító Rami Malekre, csakhogy abban a pillanatban, hogy közelebbről veszi őt a kamera, már csak a ragasztott bajszú színészt látjuk a hasonmásverseny gálaműsorában, pontosabban egy professzionális karaokeshowban. És nem is tévedünk nagyot. A Bohém rapszódia nem sokkal több szellemidéző emlékkoncertnél, gyakran érezhetjük úgy, hogy csak muszájból gyömöszöltek valami szövegelést két szám közé. Persze ha csak ezeket a szövegeléseket vesszük, egyértelmű, hogy mindenki jól jár a zenés túlsúllyal. Már az is elég kínos, hogy a sztori érdekében hamisítottak, például a film csúcspontjának számító ’85-ös Live Aid koncerten Freddie Mercury még nem tudta, hogy AIDS-beteg, mivel az csak két évvel később derült ki. De itt kerül képbe Brian May és Roger Taylor is, minden bizonnyal ők álltak a forgatókönyvíró háta mögött egy pálcával, bár láthatóan nem az efféle kis csúsztatások zavarták őket.

Nekik Freddie Mercuryval van bajuk, szerintük Freddie Mercury homoszexualitása szorul magyarázatra. Mert a Bohém rapszódia szerint az énekes mindent megtett annak érdekében, hogy legyőzze magában a buzit; még meg is kérte barátnője kezét, úgyhogy kizárólag azért vált meleggé, mert elcsavarta a fejét a zenekar körül ólálkodó „gonosz férfi”. Hogy egészen pontosak legyünk, egy bajuszos hangtechnikus, aki elcsábította és megrontotta az addig „normális” fiút, akit csak sodortak az események. Ő szervezte az orgiákat, miatta lett Mercury dekadens, narcisztikus és persze AIDS-beteg is. És még a zenekar is majdnem feloszlott miatta a nyolcvanas évek közepén…
A Queen utóéletének ismeretében talán nem is lett volna ez olyan nagy baj.

 

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”