Film

Halloween

  • - kg -
  • 2018. november 30.

Mikrofilm

Nincs olyan slasherrajongó, aki ne ismerné a viccet: „11 Halloween-film támaszkodik a bárpultnál. Egyszer csak odalép hozzájuk egy idős, bajuszos férfi…” Megvan, ugye? Persze nem árt tisztázni néhány dolgot; a slasher az a horrortípus, amelyben a késes-fűrészes gyilkos rendez kaszabolást, a pulthoz lépő bajuszos úr pedig John Carpenter (70), olyan filmek atyja, mint a… – és akkor mindenki bemondhatja a maga kedvencét a Sötét csillagtól a hazánkat ’89-ben elérő A sötétség fejedelméig. Brit tudósok egyelőre még vizsgálják, hogy Alice Cooper feltűnése a Május 1. moziban mennyiben járult hozzá a rendszerváltáshoz, de az egészen biztos, hogy Carpenter Jamie Lee Curtisszel elkövetett ’78-as slasher­je, vagyis a legelső Halloween mély nyomott hagyott a műfaj rajongóiban. Olyan mélyet, hogy e mostani, immár a tizenegyedik Halloween-film, de erre nagy betűkkel rányomtatták, hogy minőségi munka. Az alkotók szakmai pedigréje kifogástalan (David Gordon Green rendező szinte komoly filmes), a koncepció pedig, hogy csak tiszta forrásból merítünk és egyenesen a ’78-as filmet folytatjuk, kifinomult ízlésre vall. És épp ez a kifinomult ízlés e hagyományosan olcsó műfaj halála – vagy a kaszabolást kell a végletekig tolni, vagy marad a paródia, harmadik út nincs. „Vénember vagyok, kell a pénz. Küldjetek pénzt!” – summázta Carpenter, miért örül minden remake-nek, az ő öröme tehát adott, még a zenéért is fizettek neki, de az új Halloween szégyenszemre csak egy tisztességes főhajtás az eredeti előtt. Főhajtás és tisztesség – igazi szitokszavak slasherkörökben.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.