A Mötley Crüe a nyolcvanas években, a hajmetálnak is nevezett amerikai glam legsikeresebb zenekara volt, bár a műfaj idehaza soha nem vált igazán népszerűvé. Persze a The Dirt sem azért lett kiváló könyv, mert a rajongók igénye szerint készült; a banda tagjait rock and roll hősöknek láttatja, ugyanakkor szánalmas és nyomorult alakoknak is, akik nem tudtak mit kezdeni a nyakukba szakadt világhírrel. A The Dirt végtelenül vicces és végtelenül tragikus sztorik elegye, kiváló arányérzékkel összeállítva.
Ugyanez nem mondható el a The Dirt filmváltozatáról, igazából azt sem nagyon értjük, hogy miért ebbe a sztoriba tolt tengernyi pénzt a Netflix. Persze a Bohém rapszódia sikere nyomán jó üzletnek tűnik zenekaros filmet forgatni, csakhogy annál éppen a szemérmesség, vagyis a nettó hazugság volt a siker ára. Igaz, hogy a rajongók a Mötley Crüe-film kapcsán is összeállítottak egy „hazugságlistát”, de szemérmetességgel vagy hamisítással aztán biztosan nem lehet vádolni az alkotókat. Címéhez méltóan a The Dirt valóban a valaha készült „legmocskosabb” rockjátékfilm, de ez alatt nemcsak az olyan vicces epizódokat kell érteni, mint például a vöröshangyákat felszippantó Ozzy Osborne, hanem azokat is, amelyekben a női szereplőket – beleértve a basszusgitáros Nikki Sixx anyját is – szexautomataként ábrázolják. És még ha igaz is volt, 2019-ben nem lehet filmre vinni azt, hogy négy pasi ül az asztal körül, az asztal alatt pedig egy nő…
Már csak azért sem, mert ez az epizód és még egy sor alapvetően ocsmány kaland a „sex and drugs and rock and roll” jegyében lényegesen nagyobb hangsúlyt kap, mint azok a tragédiák, amelyek ugyanúgy hozzátartoznak a Mötley Crüe történetéhez, mint a szállodarombolás vagy a pirotechnika. Alig egy-egy perc jut arra, így megemészteni sincs időnk, hogy Vince Neil, az énekes halálos kimenetelű autóbalesetet okozott, hogy 4 éves kislánya rákban halt meg, hogy a gitáros, Mick Mars életét hogyan teszi tönkre a Bechterew-kórnak nevezett gerincbetegség.
De minden hibája, aránytévesztése és ocsmánysága ellenére a The Dirt sokkal szerethetőbb a Bohém rapszódiánál. Nem akar a képünkbe hazudni, és a zenekar tagjait játszó színészekről is hamarabb elhinnénk, hogy rocksztárok, mint Rami Maleknek azt, hogy ő Freddie Mercury. Nem is kapnak érte Oscar-díjat.
Elérhető a Netflixen
