Micsoda lebőgés: tényleg ezért a vágásért kapott Oscart a Bohém rapszódia?

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 17.

Mikrofilm

Borzalmas!

A kritikusok bemutatója óta utálják a Bohém rapszódiát, a nézők azonban odáig vannak érte. Világszerte már több mint 875 millió dollárt kasszírozott, és lehetséges, hogy folytatás készül belőle.

Az Oscaron is tarolt a film, 4 díjával az este legnagyobb nyertese volt. Lehet persze vitatkozni Rami Malek győzelmével, vagy azzal, mit keresett a mozi a Legjobb film jelöltjei között – a legnagyobb visszhangja mégis egy technikai győzelmének, a Legjobb vágás elnyerésének lett. Pár nappal a ceremónia után meg is jelent egy videós fricska: ennek az Oscarnak az átvételét vágta össze valaki a Bohém rapszódia stílusában: indokolatlan közelik, pár másodperces snittek, teljes ritmuszavar.

2019 Oscars Speech for Best Film Editing but it's Edited in the Style of Bohemian Rhapsody

I just thought that the Oscars weren't edited quite as well as they could have been so I took what I learned from the film editing in Oscar winner Bohemian Rhapsody and attempted to improve this speech.

Nemrég elkészült egy ennél alaposabb videós esszé is, amire az Indiewire hívta fel a figyelmet. Thomas Flight, a készítő szerint a Bohém rapszódia

a rossz vágás iskolapéldája,

ezt pedig az egyik legborzalmasabban szerkesztett jelenettel bizonyítja be: amikor a Queen találkozik John Reid menedzserrel. Az epizód egy egyszerű találkozást és beszélgetést mutat be, semmi különleges nem történik benne. A mindössze 104 másodperces jelenetben mégis 60 vágás van, ami 1,8 másodperces átlagos snitthosszt jelent. Ez 30 százalékkal gyorsabb, mint a Transformers: Az utolsó lovag egy akciójelenete, ahol egy snitt átlagosan 2,8 másodpercig tart – pedig ebben óriásrobotok verekszenek.

Bohemian Rhapsody's Terrible Editing - A Breakdown

Use my link http://www.audible.com/thomasflight or text THOMASFLIGHT to 500-500 to get a free Audiobook, two Audible Originals, and a 30-day free trial. Bohemian Rhapsody won the Oscar for Best Editing... but it has terrible editing.

De nem csak az indokolatlan gyorsasággal van baj. A film tele van szerkesztési hibákkal: John Ottman vágó teljesen indokolatlanul vág be olyan snitteket, amelyek semmiféle új információt nem tartalmaznak, csak szétszabdalják a ritmust. A vágások a legalapvetőbb szabályokat is megsértik, nincsenek tekintettel arra, beszéd közben milyen irányba néznek a karakterek, vagy hogyan változik a testhelyzetük a jelenet közben.

Mint a videó készítője is elmondja, kívülről nehéz ítéletet hozni egy-egy film vágásáról. A jelenetben van egy rész, ahol a menedzser a Queenről beszél, a vágó erre egy olyan képet vág be, amin csak a banda három tagja szerepel, majd hozzátoldott egy extra snittet Brian May karakteréről. Simán elképzelhető, hogy itt a rendező vagy az operatőr hibázott, és nem vettek fel egyetlen hasznos totált sem az egész bandáról – ebben az esetben a vágó is tehetetlen. Akad azonban olyan hiba is, ami egyszerűen orvosolható: például az a mozzanat, amikor a menedzser megérkezik és helyet foglal a Queen asztalánál. A videó meg is mutatja, hogyan lehet kijavítani ennek a jelenetnek a vágását: mindössze el kell távolítani a teljesen felesleges snitteket.

Mint Thomas Flight az esszé végén kifejti, az olyan technikai kategóriák, mint a Legjobb vágás, mindig ellentmondásosak: ha egy vágás jó, az szinte észrevétlen, hiszen végig a történetmesélést segíti. Az Oscart azonban ritkán nyerik ilyen vágások: inkább a hivalkodó, látványos vágásokat szereti az Akadémia, mert ez az, ami feltűnik a szavazóknak. A Bohém rapszódia is elsősorban zenei betéteiért nyert, melyek gyorsak, pörgősek, ritmusosak – tehát a laikusoknak is kiütik a szemét. Ahogy azonban a fenti, kevésbé látványos jelenet elemzése is bizonyítja, a Bohém rapszódia nem biztos, hogy megérdemelte a Legjobb vágás Oscarját.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.