Micsoda lebőgés: tényleg ezért a vágásért kapott Oscart a Bohém rapszódia?

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 17.

Mikrofilm

Borzalmas!

A kritikusok bemutatója óta utálják a Bohém rapszódiát, a nézők azonban odáig vannak érte. Világszerte már több mint 875 millió dollárt kasszírozott, és lehetséges, hogy folytatás készül belőle.

Az Oscaron is tarolt a film, 4 díjával az este legnagyobb nyertese volt. Lehet persze vitatkozni Rami Malek győzelmével, vagy azzal, mit keresett a mozi a Legjobb film jelöltjei között – a legnagyobb visszhangja mégis egy technikai győzelmének, a Legjobb vágás elnyerésének lett. Pár nappal a ceremónia után meg is jelent egy videós fricska: ennek az Oscarnak az átvételét vágta össze valaki a Bohém rapszódia stílusában: indokolatlan közelik, pár másodperces snittek, teljes ritmuszavar.

2019 Oscars Speech for Best Film Editing but it's Edited in the Style of Bohemian Rhapsody

I just thought that the Oscars weren't edited quite as well as they could have been so I took what I learned from the film editing in Oscar winner Bohemian Rhapsody and attempted to improve this speech.

Nemrég elkészült egy ennél alaposabb videós esszé is, amire az Indiewire hívta fel a figyelmet. Thomas Flight, a készítő szerint a Bohém rapszódia

a rossz vágás iskolapéldája,

ezt pedig az egyik legborzalmasabban szerkesztett jelenettel bizonyítja be: amikor a Queen találkozik John Reid menedzserrel. Az epizód egy egyszerű találkozást és beszélgetést mutat be, semmi különleges nem történik benne. A mindössze 104 másodperces jelenetben mégis 60 vágás van, ami 1,8 másodperces átlagos snitthosszt jelent. Ez 30 százalékkal gyorsabb, mint a Transformers: Az utolsó lovag egy akciójelenete, ahol egy snitt átlagosan 2,8 másodpercig tart – pedig ebben óriásrobotok verekszenek.

Bohemian Rhapsody's Terrible Editing - A Breakdown

Use my link http://www.audible.com/thomasflight or text THOMASFLIGHT to 500-500 to get a free Audiobook, two Audible Originals, and a 30-day free trial. Bohemian Rhapsody won the Oscar for Best Editing... but it has terrible editing.

De nem csak az indokolatlan gyorsasággal van baj. A film tele van szerkesztési hibákkal: John Ottman vágó teljesen indokolatlanul vág be olyan snitteket, amelyek semmiféle új információt nem tartalmaznak, csak szétszabdalják a ritmust. A vágások a legalapvetőbb szabályokat is megsértik, nincsenek tekintettel arra, beszéd közben milyen irányba néznek a karakterek, vagy hogyan változik a testhelyzetük a jelenet közben.

Mint a videó készítője is elmondja, kívülről nehéz ítéletet hozni egy-egy film vágásáról. A jelenetben van egy rész, ahol a menedzser a Queenről beszél, a vágó erre egy olyan képet vág be, amin csak a banda három tagja szerepel, majd hozzátoldott egy extra snittet Brian May karakteréről. Simán elképzelhető, hogy itt a rendező vagy az operatőr hibázott, és nem vettek fel egyetlen hasznos totált sem az egész bandáról – ebben az esetben a vágó is tehetetlen. Akad azonban olyan hiba is, ami egyszerűen orvosolható: például az a mozzanat, amikor a menedzser megérkezik és helyet foglal a Queen asztalánál. A videó meg is mutatja, hogyan lehet kijavítani ennek a jelenetnek a vágását: mindössze el kell távolítani a teljesen felesleges snitteket.

Mint Thomas Flight az esszé végén kifejti, az olyan technikai kategóriák, mint a Legjobb vágás, mindig ellentmondásosak: ha egy vágás jó, az szinte észrevétlen, hiszen végig a történetmesélést segíti. Az Oscart azonban ritkán nyerik ilyen vágások: inkább a hivalkodó, látványos vágásokat szereti az Akadémia, mert ez az, ami feltűnik a szavazóknak. A Bohém rapszódia is elsősorban zenei betéteiért nyert, melyek gyorsak, pörgősek, ritmusosak – tehát a laikusoknak is kiütik a szemét. Ahogy azonban a fenti, kevésbé látványos jelenet elemzése is bizonyítja, a Bohém rapszódia nem biztos, hogy megérdemelte a Legjobb vágás Oscarját.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.