Micsoda lebőgés: tényleg ezért a vágásért kapott Oscart a Bohém rapszódia?

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 17.

Mikrofilm

Borzalmas!

A kritikusok bemutatója óta utálják a Bohém rapszódiát, a nézők azonban odáig vannak érte. Világszerte már több mint 875 millió dollárt kasszírozott, és lehetséges, hogy folytatás készül belőle.

Az Oscaron is tarolt a film, 4 díjával az este legnagyobb nyertese volt. Lehet persze vitatkozni Rami Malek győzelmével, vagy azzal, mit keresett a mozi a Legjobb film jelöltjei között – a legnagyobb visszhangja mégis egy technikai győzelmének, a Legjobb vágás elnyerésének lett. Pár nappal a ceremónia után meg is jelent egy videós fricska: ennek az Oscarnak az átvételét vágta össze valaki a Bohém rapszódia stílusában: indokolatlan közelik, pár másodperces snittek, teljes ritmuszavar.

2019 Oscars Speech for Best Film Editing but it's Edited in the Style of Bohemian Rhapsody

I just thought that the Oscars weren't edited quite as well as they could have been so I took what I learned from the film editing in Oscar winner Bohemian Rhapsody and attempted to improve this speech.

Nemrég elkészült egy ennél alaposabb videós esszé is, amire az Indiewire hívta fel a figyelmet. Thomas Flight, a készítő szerint a Bohém rapszódia

a rossz vágás iskolapéldája,

ezt pedig az egyik legborzalmasabban szerkesztett jelenettel bizonyítja be: amikor a Queen találkozik John Reid menedzserrel. Az epizód egy egyszerű találkozást és beszélgetést mutat be, semmi különleges nem történik benne. A mindössze 104 másodperces jelenetben mégis 60 vágás van, ami 1,8 másodperces átlagos snitthosszt jelent. Ez 30 százalékkal gyorsabb, mint a Transformers: Az utolsó lovag egy akciójelenete, ahol egy snitt átlagosan 2,8 másodpercig tart – pedig ebben óriásrobotok verekszenek.

Bohemian Rhapsody's Terrible Editing - A Breakdown

Use my link http://www.audible.com/thomasflight or text THOMASFLIGHT to 500-500 to get a free Audiobook, two Audible Originals, and a 30-day free trial. Bohemian Rhapsody won the Oscar for Best Editing... but it has terrible editing.

De nem csak az indokolatlan gyorsasággal van baj. A film tele van szerkesztési hibákkal: John Ottman vágó teljesen indokolatlanul vág be olyan snitteket, amelyek semmiféle új információt nem tartalmaznak, csak szétszabdalják a ritmust. A vágások a legalapvetőbb szabályokat is megsértik, nincsenek tekintettel arra, beszéd közben milyen irányba néznek a karakterek, vagy hogyan változik a testhelyzetük a jelenet közben.

Mint a videó készítője is elmondja, kívülről nehéz ítéletet hozni egy-egy film vágásáról. A jelenetben van egy rész, ahol a menedzser a Queenről beszél, a vágó erre egy olyan képet vág be, amin csak a banda három tagja szerepel, majd hozzátoldott egy extra snittet Brian May karakteréről. Simán elképzelhető, hogy itt a rendező vagy az operatőr hibázott, és nem vettek fel egyetlen hasznos totált sem az egész bandáról – ebben az esetben a vágó is tehetetlen. Akad azonban olyan hiba is, ami egyszerűen orvosolható: például az a mozzanat, amikor a menedzser megérkezik és helyet foglal a Queen asztalánál. A videó meg is mutatja, hogyan lehet kijavítani ennek a jelenetnek a vágását: mindössze el kell távolítani a teljesen felesleges snitteket.

Mint Thomas Flight az esszé végén kifejti, az olyan technikai kategóriák, mint a Legjobb vágás, mindig ellentmondásosak: ha egy vágás jó, az szinte észrevétlen, hiszen végig a történetmesélést segíti. Az Oscart azonban ritkán nyerik ilyen vágások: inkább a hivalkodó, látványos vágásokat szereti az Akadémia, mert ez az, ami feltűnik a szavazóknak. A Bohém rapszódia is elsősorban zenei betéteiért nyert, melyek gyorsak, pörgősek, ritmusosak – tehát a laikusoknak is kiütik a szemét. Ahogy azonban a fenti, kevésbé látványos jelenet elemzése is bizonyítja, a Bohém rapszódia nem biztos, hogy megérdemelte a Legjobb vágás Oscarját.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.