Nem adott engedélyt rá, hogy a történetét felhasználják

  • narancs.hu
  • 2019. december 23.

Mikrofilm

Megszólalt az igazi Ljudmilla, akinek a férje tűzoltóként dolgozott a csernobili atomkatasztrófa során.

Az HBO Csernobil című sorozatának egyik főszereplője, Ljudmilla Ignatyenko a produkció megjelenése óta először szólalt meg – írja a hvg.hu a BBC nyomán.

Ignatyenko férje tűzoltóként dolgozott, majd lett az egyik halálos áldozát. Interjújában azt mondta, nem adott engedélyt az HBO-nak, hogy bemutassák a történetét, a média miatt pedig bujkálnia kellett.

1986 áprilisában már házas és állapotos volt, az első gyermeküket várták. Azt mondta, május elsején kapott utoljára virágot a férjétől, akit akkor már kórházban ápolták.

Állítása szerint sok bírálatot kapott a tévésorozat óta: azzal vádolják, hogy megölte a gyerekét, hiszen állapotosan látogatta meg a sugárfertőzött férjét a kórházban. „Hogy hagyhattam volna magára?” – kérdezett vissza. Az újszülött négy órával a szülés után meghalt.

Nehezményezte, hogy az HBO nem kereste meg őt, a társaság azt állítja, a forgatás előtt, közben és utána is tájékoztatták a projektről. Szerintük Ignatyenko nem jelezte, hogy nem szeretné, ha a története megjelenne a filmben.

Azt mondja, nagyon nehéz volt belenéznie a filmbe, amelyben szerinte sok a hazugság. Sok részlet viszont elérzékenyítette - például a szürke kardigán, amit a valóságban is viselt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.