„Nem szabad velük senkinek sem dolgozni!”

  • narancs.hu
  • 2018. február 9.

Mikrofilm

Kiakadt a Kojot rendezője a Megafilm húzásán.

Nemrég számoltunk be arról, hogy a Kojot című film gyártója weboldalán elérhetővé tette ingyenesen a teljes filmet. A Megafilm lépése minden bizonnyal megdöbbentette a Kojot rendezőjét, Kostyál Márkot, aki Facebook-posztban fejezte ki rosszallását. Ezt írja:

„Kedves Mindenki,

Ma a KOJOT gyártója álszent, hazug, bosszúszomjas, egyben mérhetetlenül pitiáner dolgot tett. Leszarta a filmet a kezdetektől, nem engedte a Magyar Filmhétre, de általuk okos riposztnak gondolva feltöltötték a YouTube-ra. Ezzel alázva meg mindazt, amiért annyit küzdöttünk! Kiderült, mennyit érnek. Szakmaiatlan, dilettáns húzásuk ékes bizonyítéka annak, hogy nem szabad velük senkinek sem dolgozni! Sajnálom, hogy nem láthattátok moziban eleget! Hogy nem kaptátok azt a hangot, amit egyébként napok alatt csináltunk, mert arra sem szántak elég időt. Szégyelljétek magatokat ti »producerek«! Nem szabadna a szakmában dolgoznotok. Most pedig ha akarja valaki jó minőségben látni a KOJOT-ot, nálam, szeretetteljes közegben megteheti! Gyertek.”

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.