Egyre nagyobb a felbolydulás a Kojot körül

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Mikrofilm

Nem győzi korrigálni döntéseit a Megafilm. A Youtube-közzététel után most a hazai mozik kapták meg ingyen a filmet.

Újabb fordulat történt Kostyál Márk Kojot című filmjének ügyében, most épp arról adott ki közleményt a Megafilm, hogy az összes magyar mozi számára ingyenesen rendelkezésre bocsátja a  filmet.

Mindezt az után, hogy előbb nem engedték, hogy vetítsék a filmet a 4. Magyar Filmhéten, majd közzétették azt a Youtube-on, hogy bárki megnézhesse a Filmhét alatt. Az így kikerült film minősége erősen kifogásolható volt, így a gyártó cég megint korrigál.

Közleményükben azt írják: „A Filmet övező nézői érdeklődést gyártóként és forgalmazóként nagy örömmel fogadtuk. Szeretnénk a Film számára minél szélesebb nézői platformot biztosítani, továbbá azt a lehetőséget, hogy a nézők a Filmet mozivásznon tökéletes képi és hangminőségben tekinthessék meg, tisztelve ezzel nézőinket és alkotóink munkáját egyaránt.”

A rendező közben rövid, érzelmes Facebook-posztban köszöni meg a rengeteget támogatást:

Kedves Emberek, cimborák, Földijeim!

Szívből, könnyek közt köszönöm meg, amit értünk, a KOJOT- című filmünkért tettetek! Ez a csoda Miattatok van! Alkotótársaim, a kibaszott Falka nevében KÖSZÖNÖM! Nektek csinálunk minden filmet amíg dobog a szívünk! Szeretettel!

Kostyál Márk

A filmről készült kritikánkat itt olvashatják:

Fröcsög a nyál, folyik a vér, reccsen a csont: tömény unalom

Már közel 50 ezren látták Kostyál Márk Kojot című filmjét a YouTube-on a filmheti balhé és a közzététel óta. Még a tavalyi premier alkalmából írtunk róla. Kritika.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.