Német női tekintetek a moziban

  • narancs.hu
  • 2022. április 14.

Mikrofilm

A Testközelben filmnapokon az új német filmekben megjelenő érzékiségről, a női elbeszélésről kaphatunk átfogó képet.

Április 21-24. között különleges filmnapokat szervezt a Goethe Intézet: négy kortárs német mozit vetítenek, melyek mind más-más szemszögből vizsgálják a testiséget, az érzékiséget. A Testközelben a kamerák előtt és mögött dolgozó nőkre szeretné felhívni a figyelmet; arra, milyen érzés nőnek lenni a 21. században, a „női tekintet”, a női elbeszélések ritmusa hogyan alakítja át a filmeket.

A filmnapok szellemi elődje a 2014-ben Németországban alakult Pro Quote Regue egyesület, mely ma már Pro Quote Film néven működik. Céljuk a társadalmi változások előidézése és a női egyenlőség megteremtése a filmiparon belül is. Többek között felszólították a műsorszolgáltatókat, finanszírozókat és filmiskolákat az 50:50 női-férfi arány bevezetésére a film- és médiaiparban a női filmkészítők helyzetének javítása érdekében. A csoport az idei Berlinale elején tájékoztatta Claudia Roth német politikust, a kormány kulturális és médiaügyi biztosát a filmiparban uralkodó nemek közötti egyenlőtlenségről; sőt, rövid szatirikus klipeket is készítettek a témában. „Állítsunk több nőt a kamerák elé és mögé, hogy érvényesülhessen a nézőpontjuk, láthatóvá váljanak a történeteik, és a nők kulturális teljesítménye!” – szól a Pro Quote Film mottója.

A Testközelben filmnapokon vetítik Leonie Krippendorf második játékfilmjét, melyet 2020-ban a Humen Fesztiválon is bemutattak. A Gubó (Kokon) a 14 éves Nóráról szól, aki pubertárskorában ébred rá arra, hogy a lányokhoz vonzódik. A film főhőse csendes megfigyelőként sodródik kortársai között, azonban csak akkor érti meg különállóságának okát, amikor találkozik Romyval. „Olyan filmet akartam készíteni, amely kifejezetten közvetíti a test érzetét, és amely a szokásosnál reálisabban mutatja be a például az első menstruáció témáját. Ez volt a kiindulóötlet, és az egyik első jelenet a Nóra és Romy közötti jelenet volt a vécén” – magyarázta a rendező.

A 2020-as Meztelen állatok fontos fordulópontot mutat be öt fiatal életében, akik több szállal is kötődnek egymáshoz. Katja, Sascha, Benni, Laila és Schöller egy német tartományban kallódnak, támogatás nélkül pedig kénytelenek kialakítani saját kis világukat és szabályaikat. Fájdalom, szeretet és magány, csókolózások és verekedések váltják egymást, a küzdősport és a szexről való beszélgetések között pedig különféle kapcsolati konstellációban élik ki érzéseiket. A keserédes mese a felnőtté válásról és az élet első kihívásairól szól – vagy ahogy Melanie Waelde rendező fogalmazott: arról, „amikor sebezhetővé válunk, és ugyanakkor minden erőnkkel küzdünk saját sebezhetőségünk ellen”.

A Boldogság két női főhőse egy olyan világban találkozik egymással, ahol a női testek árucikké silányultak. Szerelembe esnek, de kapcsolatukat élethelyzetük, kétségeik és külső körülmények is veszélyeztetik. „A vágy és a testiség, de a társadalmi határhelyzetek és a megbélyegzés helyei is olyan témák, amelyek mindig is lenyűgöztek. A kutatás 2010-ben vezetett először egy bordélyházba. Meg akartam tudni, hogyan működik ez a hely: hogyan viszonyulnának az ottani nők a nőiességükhöz, hogyan bánnának egymással, és a vendégeikkel" – mondta Henrika Kull rendező.

A Vad című film ugyancsak egy sajátos találkozás története: főhőse, egy anarchista fiatal nő a város szélén találkozik egy farkassal, aki nemcsak lenyűgözi őt, de az egész életét megváltoztatja. Befogadja, az állat közelsége pedig felerősíti ösztönös oldalát: úgy dönt, maga mögött hagyja a felszínes, képmutatással teli életet és azt a védőhálót, amit az nyújt. „A testet például a társadalmunkban kiemelt fontossággal kezelik, állandóan védik és biztonságba akarják helyezni,  és trenírozzák, hogy egyre tovább és tovább éljen. Ne dohányozz, ne igyál, hiszen vigyáznod kell magadra. Ugyanakkor egyre távolabb kerülünk a testünktől és a valódi közelségtől. Ez érdekelt engem" – mutatott rá Nicolette Krebitz rendező, akinek ez a harmadik nagyjátékfilmje. A német közönség számtalan filmből és sorozatból ismerheti őt.

A filmeket április 21-24. között a Tabán moziban vetítik. Jegyeket ezen az oldalon lehet majd váltani, további információ pedig itt érhető el.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?