Tévé/Film

Ölni és ölelni

A peplum útja a mai tévésorozatokig

Mikrofilm

A kisebb nemzeti filmgyártók amerikai blockbusterekkel folytatott versengése nem ma kezdődött (bár izgalmas új fejlemény, hogy a Net­flixhez hasonló nagy streamingszolgáltatók lelkesen támogatják a kimondottan bizonyos országokhoz és nyelvekhez igazított tartalmak gyártását).

Az 1950-es évek végétől nagyjából az 1960-as évek közepéig az olasz filmipar vívott heroikus küzdelmet az éra nagyszabású, impozáns kiállítású amerikai történelmi és bibliai filmjeivel (a teljesség igénye nélkül Ben Hur, Quo vadis, Kleopátra, Sámson és Delila, A tízparancsolat, A palást, Spartacus). Az olasz kardos-szandálos filmek kevésbé voltak érdekeltek a míves színészi játékban, a nagy ívű történetmesélésben és a pompás látványban – mindehhez ugyanis hiányzott a tőke. Ehelyett inkább dagadó, olajozott mellizmokkal, lengén öltözött rabszolgalányokkal és a történelmi hitelesség teljes hiányával szédítették a nézőiket.

A korabeli francia kritikusok fintorogva csak peplumként emlegették az olaszok remekeit, az ókori görög viselet, a peplos után. A látvány-, test- és erotikaorientált filmeket leginkább a kalandfilm altípusaként lehetne leírni, melyek igen lazán és kreatívan kezelték az alapul választott történelmi eseményeket (többnyire az antikvitásból és a középkorból szemezgettek) és bibliai történeteket. Hőseik emberfeletti erejű férfiak, akik egész filmfolyamokban és végtelen számú folytatásokban küzdöttek zsarnokok és egymás ellen, illetve különböző alulöltözött és megmentésre szoruló lányok és asszonyok kegyeiért. Góliát, a Quo vadisból ismert Ursus, Sámson, Herkules és a tipikusan olasz nemzeti kincs, Maciste aprították a szörnyeket, sárkányokat és türannoszokat. Csak a peplumaranykor röpke évei alatt 25 Maciste-film készült, a nép Herkulese már a némafilmkorszaktól az olasz filmtörténet elmaradhatatlan alakja. Félig isten, félig ember, aki különböző korokban bukkan fel a jégkorszaktól az első világháborúig. Ezeket a héroszszerepeket kimondottan testépítőkre szabták, hiszen a hangsúly a lenyűgöző fizikumon és nem a színészi képességeken volt. A kor másodvonalbeli amerikai testépítőcskéi (pl. Steve Reeves, Reg Park, Gordon Scott) könnyen találhattak munkát a Cinecittà peplumfutószalagja mellett (az 50-es években az olcsó gyártási költségek és az olasz filmesek szakértelme több amerikai produkciót is Rómába vonzott, itt forgott a Ben Hur, a Kleopátra, a Quo vadis és A Római Birodalom bukása is). Az amerikai ókori eposzok mellett olcsó B filmeknek tetsző olasz peplumfilmeket sikerrel exportálták Amerikába is (a Maciste-filmeket inkább Herkules vagy Góliát néven, hiszen az olasz nemzeti kincs ott ismeretlen volt), sőt a jenkik örömmel fektettek a gyártásba is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.