Tévétorrent

Parfum

Mikrofilm

A német sorozat egyszerre adaptációja és sajátos olvasata is Patrick Süskind 1985-ös A parfüm: Egy gyilkos története című regényének. A regénnyel ellentétben most nem egy, hanem egy egész csoportnyi potenciális sorozatgyilkosról lehet szó. A cselekményt is áthelyezték a 18. századi Franciaországból a modern Alsó-Rajna-vidékre.

A síkság közepén álló luxusvilla úszómedencéjéből egy fiatal, vörös hajú énekesnő holttestét emelik ki. A nő illatmirigyeit sebészi pontossággal távolította el a gyilkos. A gyanú egy bentlakásos iskola zárt baráti körére terelődik: van köztük gazdag, de boldogtalan házaspár, strici, parfümőr és szexuálisan gátlásos depressziós is. A sorozat európai egyenességgel mutat be vérontást és szexualitást egyaránt, a gyakran alkalmazott zöldes szűrők pedig sokat hozzáadnak az enyhén émelyítő, „szagolható” atmoszférához. Bár Süskind regényének témái vezérmotívumként szolgálnak a sorozatban, ám a szaglás és az illatok hamar veszítenek központi szerepükből a szereplők közötti bonyolult viszonyrendszerek javára. Mintha a készítőket jobban érdekelnék a szappanoperákba illően komplex relációk (pl. a nyomozást vezető rendőrök között), mint a perverz gyilkosság. Persze Süskind regénye is értelmezhető metaforikusan: Grenouille története egyszerre a perverz tudásvágyé, a fájdalommal vegyes szexualitásé és a szeretetvágyé is. A szereplők pedig egyenként megtestesítői ezeknek a rétegeknek. Bár a sorozat bővelkedik emlékezetes pillanatokban, mégsem képes több nyomot hagyni a többi átlagosnál kissé betegebb krimisorozatnál.

Magyar felirat: AuroraBorealis

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.