Patrick Swayze és a 80-as, 90-es évek klasszikusai tartják életben a kábeltévéket Amerikában
2tQ4Hf7LJMHvqZrJCEDmAY9LoBX_top_story_lead.jpg
Országúti diszkó

Patrick Swayze és a 80-as, 90-es évek klasszikusai tartják életben a kábeltévéket Amerikában

Mikrofilm

Ami itthon a Kincs, ami nincs, az a tengerentúlon az Országúti diszkó.

Reszkessetek, betörők karácsonykor, Bud Spencer és Terrence Hill minden hétvégén, és persze a Balázs Show és a Szomszédok hétköznapokon – ha a ma valaki még tévézésre vetemedik, ezekbe tuti, hogy belefut a csatornák között szörfölve. De miért is nézné valaki az ezerszer látott filmeket, amelyeket ráadásul keresztbe-kasul szabnak a reklámok, de persze soha nem akkor, amikor itt lenne a vécészünet ideje? Egy rakás streamingplatform közül választhatunk már, amelyeken azt nézünk, amit akarunk, akkor, amikor akarjuk, ráadásul kényelmesen, a saját tempónk szerint. Nem csoda hogy a hagyományos tévék gyakorlatilag kihalófélben vannak.

Ráadásul az állandó ismétléseket tekintve Amerikában ugyanaz a helyzet, mint Magyarországon: a jól ismert, pár évtizeddel ezelőtti klasszikusok peregnek, bárhova kapcsol az ember. A Variety összeszedte, melyik 100 mozi megy legtöbbet rotációban a tengerentúlon – gondoljon egy klasszikus, 80-as 90-es évekből származó amerikai filmre, szinte biztos, hogy szerepelni fog a listán! Die Hard? A 2019-20-as tévés szezonban pontosan 31-szer koszolódott be John McLane fehér atlétája. Ace Ventura? Az Állati nyomozoo 74-szer lendült akcióba. Nagymenők? Scorsese klasszikusára 44-szer is sor került a különböző csatornákon.

"Ezek a klasszikusok olyanok, mint a légypapír"

– nyilatkozta egy veterán tévés szakember. Ha a nézők ugyanis véletlenül odakapcsolnak az egyik régi kedvencükhöz, szinte biztos, hogy ott ragadnak. Épp ez a vonzerejük: hogy mindenki ismeri őket. A Függetleség napja például ma már percek alatt elérhető az interneten – mégis, ha egy kábelcsatorna műsorra tűzi, legalább 300,000-500,000 néző rákattan. De nem lehet mellélőni a Micsoda nővel, vagy A remény rabjaival sem – ezekbe ugyanis bármikor bekapcsolódhatnak a nézők, hiszen kívülről tudják az egészet.

A kábelcsatornáknak pedig az a 17-20 perc, amit egy néző régi kedvencével tölt, éppen elég, hiszen ennyibe pont belefér egy reklámszünet. Ez a fajta eljárás épp az ellentéte annak, amire a mozik, vagy a streamingplatformok építenek: ők felépítik a hype-ot egy műsor előtt, és a lehető legtöbb nézőt igyekeznek odavonzani, mert addigra mindenki úgy érzi, látni kell az adott mozit vagy sorozatot. "Olyat adsz a közönségnek, amire vágyik, még akkor is, ha nem keresi azt. Csak egy rövid ideig szórakoztatod őket" – magyarázta Ken Werner, a Warner Bros. belföldi tévés terjesztésért felelős egykori fejese.

A tévécsatornáknak azért is kell így tenniük, mert egyszerűen nincs más választásuk: saját műsor készítése elképesztő pénzekbe kerül, a reklámbevételek az apadó nézőszám miatt azonban inkább csökkennek. Mivel azonban újdonságok, friss, egyedi tartalom csak elvétve látható a kábeleken, a nézettség várhatóan nem is fog emelkedni. Korábban fél éves–egyéves szünettel a legújabb mozifilmek is megérkeztek a tévébe, ma már ezek is a streamingplatformokon kötnek ki, ráadásul minden nagyobb stúdiónak és forgalmazónak van saját videotékája, vagy épp tervbe van véve az elindítása. Maradnak tehát a régi klasszikusok.

Közülük is kiemelkedik azonban két, itthon is agyonjátszott film: Patrick Swayze 1989-es klasszikusa, az Országúti diszkó 83-szor ment a tévében, ezzel ő áll a dobogó legfelső fokán. Ezt 11 csatornán leadott 77 ismétlésével a Robin Williams-féle Jumanji követi . A hatvan feletti ismétlők közé tartozik még a Szellemirtók, a Gladiátor, a Top Gun és az Egy becsületbeli ügy is, de felfért a listára néhány 2000-es évekbeli mozi is: a Négy testvér, a Tomb Raider, Az ördög Pradát visel, a Shrek, vagy a Kapj el, ha tudsz is. A teljes lista itt böngészhető.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.