Interjú

„Egy vén bolond”

John Lithgow és Juliet Rylance színészek

  • - köves -
  • 2020. július 25.

Mikrofilm

Az HBO Perry Mason című sorozata megmutatja, hogyan festett Erle Stanley Gardner főhőse, mielőtt a krimirajongók kedvence vált volna belőle. A sorozat két fontos szereplőjét, John Lithgow-t és Juliet Rylance-t egy Zoom-kerekasztal keretében kérdezhettük.

Magyar Narancs: A sorozat a múlt század harmincas éveiben játszódik, mégis nagyon rímel a napjainkban uralkodó közhangulatra.

John Lithgow: A kezdetektől világos volt, hogy ez ugyan egy múltban játszódó, kosztümös sorozat, a történet nagyon is mai kérdéseket vet fel. Persze fogalmunk sem volt, hogy idáig fajulnak a dolgok, miután befejeztük a forgatást. A koronavírus miatt hirtelen egy gazdasági összeomlás kellős közepén találtuk magunkat. Vírus ugyan nincs a Perry Masonben, de a háttérben ott a harmincas évek nagy gazdasági világválsága. És ha válság van, elszabadul a korrupció, ez szintén hangsúlyos a sorozatban. Paul Drake-ből pedig, a Perry Mason-történetek visszatérő figurájából nálunk afroamerikai rendőr lett. A harmincas évek szinte teljesen fehér Los Angeles-i rendőrségén teljesít szolgálatot, ahol mindennapos a korrupció. És ez nemcsak egy kreatív szereposztási fogás, Drake története is megelevenedik, a családi viszonyai, a rasszizmus, ami körülveszi. Vagy ott van Perry chicano szeretője, egy női pilóta, akit egy valós személyről mintáztak: Amelia Earhartnál is nagyobb pilótanő volt, így tartja a Los Angeles-i helytörténet. És ott van Della Street (titkárnő, a Perry Mason-történetek nőalakja – K. G.), az egyetlen kompetens valaki az ügyvédi irodában.

Juliet Rylance: Aki előtt mégsem nyílik meg az ajtó, hogy ügyvéd lehessen. Vagy ott van a nőalakok sorában Emily, az egész ügy középpontjában álló anya: elrabolják a gyerekét, mégsem hallja meg a hangját senki, hinni sem hisznek neki, semmi befolyása a saját ügyére. És ott van Tatiana Maslany, ő egy evangéliumi keresztény mozgalom sztárját alakítja, aki így tesz szert hatalomra.

MN: Ez a Perry Mason nagyon más, mint amit az amerikai közönség a régi, klasszikus tévésorozatban megkedvelt.

Juliet Rylance: Mintha A pénteki barátnő könnyedsége keveredne Az ügynök halála komorságával. Szinte el is felejtettem, a sok sötétség mellett mennyi humora van a sorozatnak. Valami hasonló kettősség érezhető ezekben a mostani szörnyű időkben is. Mi, britek szeretjük a Blitzet emlegetni, talán ez az utolsó dolog, amire mindannyian büszkék vagyunk. A nagymamák és nagynénik elbeszéléseiben pedig rendre előjött, hogy a színházak a bombázás alatt is játszottak. Kizárólag komédiát.

MN: A Cliffhangertől a Visszakézbőlig számos emlékezetes gonoszt alakított. Ugyanúgy készül ezekre a vicsorgó főgonoszokra, mint a hús-vér alakokra, például a sorozatban játszott ügyvédre, E. B.-re?

John Lithgow: Minden figurában a bennük rejlő ellentmondások izgatnak. Gonosztevőt játszani mindig érdekes, hiszen arra kell rájönnöm, hogy mi áll e nagy gonosztevés mögött. Ez lenyűgöző kirakós, hiszen a gonoszok vagy nem gondolják gonoszságnak, amit tesznek, vagy ha igen, akkor talán mélységesen szégyellik, vagy valami ellenállhatatlan kényszer hatására cselekszenek, amitől a legszívesebben szabadulnának. Ebben azért van feszültség. Ami E. B.-t illeti, ezt a szebb napokat is látott ügyvédet a nagy comeback lehetősége hajtja. Kell egy nagy ügy, hogy visszanyerje az önbecsülését, mások tiszteletét. Ez megágyazhat a melankóliának, a tragikumnak, de a fergeteges komédiának is. Egy vén bolond lakozik benne.

Perry Mason

 

Rengeteg van belőlük, de sem a könyves, sem a tévés Perry Mason-történeteket nem lehet vádolni azzal, hogy túl sok vizet zavartak volna az elmúlt néhány évtizedben. A világnak azon a felén is, ahol némi kultusz övezi Erle Stanley Gardner teremtményét és Raymond Burrt, aki hosszú időn át alakította az agyafúrt védőügyvédet, szóval, még Amerikában is volt egy kis kritikusi értetlenség, miért pont Perry Masont kellett előhúzni a naftalinból, és az előéletét elmesélni, amikor a figura háttértörténetére maga a kitalálója sem vesztegetett sok szót. Ennyi erővel akár Tóth Jánosnak is hívhatnák a most színre lépő magánhekust, akiből majd csak a sorozat végére lesz az esküdtszéket lehengerlő ügyvéd, és akkor is csak kényszerűségből. Mert Perrytől mi sem áll távolabb, mint a jólfésültség: iszákos, kialvatlan, cinikus detektív kisiparos, a gumshoe-biznisz napszámosa, ahogy az kedvenc nyomozós műfajunk, a film noir tízparancsolatában írva van. A Hollywoodba szakadt walesi színész, Matthew Rhys citromba harapott, borostás ábrázata jól illik a Fedora kalaphoz és úgy általában is jól illik minden mindenhez: bár a krimivonal (gyerekrablás a harmincas években) nem túl eredeti, a Los Angeles-i út pora is oly’ műgonddal van megidézve, hogy attól a legszigorúbb noir-professzorok is elgyengülnek. Önmagában is szép ez a finom beporzottság, de mégiscsak az a legjobb, hogy a Perry körül feltűnő mellékalakokat is elnéznénk bármeddig, akár a saját külön kis sorozatukban is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sorozat június 22-től elérhető az HBO GO-n és az HBO-n.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.