Michael K. Williams Lovecraftról: "nem tudom, volt-e felelőssége bármilyen rasszista tett előidézésében"

Mikrofilm

A Drót és a Gengszterkorzó sztárját új sorozatáról, a Love­craft Countryról kérdeztük.

Az HBO új sorozatában H. P. Lovecraft horrorvilága találkozik az ötvenes évek Amerikájának faji szegregációjával. A Love­craft Countryban feltűnő kedvencünkkel egy zoomos kerek­asz­tal keretében beszélgettünk. Az interjút Köves Gábor készítette - a teljes szöveg a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: A Drótban Omar szerepe tette híressé, de az olyan sorozatfigurák, mint Chalky White a Gengszterkorzóban és Freddy Knight az Aznap éjjelben is fontos állomásai a pályafutásának. És ezzel el is érkeztünk a Lovecraft Country apafigurájához.

Michael K. Williams: Ha most visszanézek a szerepeimre, azt kell látnom, hogy ezek a férfiak nem önmagukban állnak, hanem valamennyihez tartozik valamilyen nagyon is égető társadalmi kérdés, amellyel így-úgy, de meg kellett küzdeniük. Chalky szembetalálta magát a rasszizmussal, a Ku-Klux-Klannal, a fehér felsőbbrendűséggel, Freddy a tömeges bebörtönzéssel és annak hatásaival, Omar figurája pedig a rendszerszintű jelenségeket egy helyi közösségen belül mutatta fel. Akit a Lovecraft Countryban játszom, a felsorolt alakoknak, illetve az általuk cipelt nehézségeknek, társadalmi egyenlőtlenségeknek egyfajta egyvelegét adja.

false

 

Fotó: HBO

(…)

MN: Magának az 1890 és 1937 között élt Lovecraftnak sem kellett a szomszédba menni némi rasszizmusért. Úgy tartják, még a saját korának mércéje szerint is kifejezetten rasszista nézeteket vallott.

MKW: Hát, nem mondhatom, hogy rajongója lennék a gondolkodásmódjának, de végül is mindenkinek joga van azt gondolni a világról, amit jónak lát. Neki azonban sikerült valami olyat alkotnia, ami mind a mai napig érdemes a feldolgozásra. Nem tudok róla, hogy szándékosan bántott volna színes bőrűeket, nem tudom, volt-e felelőssége bármilyen rasszista tett előidézésében. Nem olvastam nagyon utána, de azt az egyet tudom, hogy bármi is járt a fejében, azt végül művészetté tudta transzformálni…

A teljes interjút elolvashatják az e heti Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.