Mit válaszolunk a mesterséges intelligencia által felvetett kérdésekre?

Mikrofilm

Maria Arlamovsky: Robotrománc (Robolove) című dokumentumfilmje a humanoid robotok fejlesztését kutatja. A film is szerepel a Verzió fesztivál programjában.

Most ugyan kisebb gondunk is nagyobb ennél, de bizony már jócskán itt vannak a nyakunkon a robotika lenyűgöző és nyugtalanító kihívásai meg problémái. Olyanok, amelyeket a sci-fi művelői könyvekben, filmekben és tévésorozatokban már régóta csócsálnak, és olyanok is, amelyekre éppen csak újabban kezdünk rácsodálkozni. Ezt a kurrens témát, közelebbről a humanoid robotok fejlesztésének frappírozó tárgykörét vizsgálja Maria Arlamovsky filmje: japán, amerikai és más nemzetiségű robotipari szakemberek sorát, de éppígy ibériai szexmunkásokat is megszólaltatva. Merthogy az egyre emberszerűbb külzetű mesterséges intelligencia léte és várható széles körű elterjedése számtalan kérdést felvet: egészen praktikusakat és filozófiai mélységűeket egyaránt. Így a magunk hasonlatosságára, vagyis jellemzően karcsú és törékeny fehér (vagy félázsiai) nőnek megalkotott robotok már most töprengésre késztetik a feministákat, s mivel legkésőbb az internet kapcsán rájöhettünk, hogy az emberiség jószerint minden új technológiai vívmányt a szexuális vágyak és igények szolgálatába állít, hát tudhatóan a humanoidok elterjedésének is ez lesz a motorja. No meg a pótszerekre kényszerülő magány, amelyet különös figyelemmel és némi szépelgéssel tárgyal a dokumentumfilm. Itt, valamint Sebastian Arlamovsky kameramunkájának néhány merengő képsoránál (japán konstruktőr mélyértelműen nézi az utat, halak úszkálnak stb.) elvész pár értékes másodperc, de egyebekben igazán nem robot megtekinteni a ROBOLOVE-ot.

Az idén online megrendezett 17. Verzió Emberi jogi Dokumentumfilm Fesztivál programja ide kattintva érhető el, a film pedig itt.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.