Az első Down-szindrómás modell útja a divat világába

Mikrofilm

Jane Magnusson dokumentumfilmje, a Maddy, a modell a divatszakma első Down-szindrómás modelljét mutatja be. A film is szerepel a Verzió fesztivál programjában

Alig számít ma már kuriózumnak, ha egy divatbemutatón, reklámkampányban az átlagtól eltérő, fogyatékkal élő modellt szerepeltetnek. Világmárkák, nagynevű divatházak rendre foglalkoztatnak mozgásukban korlátozott, Down-szindrómás vagy pigmenthiányos férfiakat és nőket, sok esetben civileket is, hogy ily módon hívják fel a figyelmet az esélyegyenlőségre, a tolerancia fontosságára, na meg arra, hogy a szépség mily szerfelett relatív.

Amikor Madeline Stuart 2015-ben először megjelent a New York-i Fashion Week kifutóján, még komoly feltűnést keltett. Az akkor 18 éves lány volt ugyanis az első Down-szindrómás modell a világon. Jane Magnusson dokumentumfilmjében Maddy profi divatmodellé válásának nem épp hétköznapi útját követhetjük végig. Azt, hogy hogyan tanulja meg, hogyan kell a kifutón mozogni, mit jelent az, hogy haute couture vagy prêt-à-porter, hogyan bírja a rengeteg sminkelést és fodrászolást, vagy egyáltalán mennyire érdekli maga a divat. Maddy modellé válása az anyukájának köszönhető, aki elmeséli, hogy amikor a lánya éle­té­ben először volt divatbemutatón, le volt nyűgözve, és kijelentette, hogy márpedig ő modell akar lenni. Az édesanyja meg csak segítette, hogy valóra váljon az álma, mert az az életfilozófiája, hogy bármit elérhetsz, amit csak akarsz, csak tenni kell érte. Bármennyire is egyedül való maga az eset, e némiképp ellentmondásos történet számos tanulsággal szolgál a Down-szindrómával élőkről (is). S az pedig egészen biztos, hogy jó látni, hogy ez az ausztrál lány milyen párkapcsolatban él, hogyan érvényesül, s hogyan fogadják el.

Az idén online megrendezett 17. Verzió Emberi jogi Dokumentumfilm Fesztivál programja ide kattintva érhető el, a film pedig itt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.