Az első Down-szindrómás modell útja a divat világába

Mikrofilm

Jane Magnusson dokumentumfilmje, a Maddy, a modell a divatszakma első Down-szindrómás modelljét mutatja be. A film is szerepel a Verzió fesztivál programjában

Alig számít ma már kuriózumnak, ha egy divatbemutatón, reklámkampányban az átlagtól eltérő, fogyatékkal élő modellt szerepeltetnek. Világmárkák, nagynevű divatházak rendre foglalkoztatnak mozgásukban korlátozott, Down-szindrómás vagy pigmenthiányos férfiakat és nőket, sok esetben civileket is, hogy ily módon hívják fel a figyelmet az esélyegyenlőségre, a tolerancia fontosságára, na meg arra, hogy a szépség mily szerfelett relatív.

Amikor Madeline Stuart 2015-ben először megjelent a New York-i Fashion Week kifutóján, még komoly feltűnést keltett. Az akkor 18 éves lány volt ugyanis az első Down-szindrómás modell a világon. Jane Magnusson dokumentumfilmjében Maddy profi divatmodellé válásának nem épp hétköznapi útját követhetjük végig. Azt, hogy hogyan tanulja meg, hogyan kell a kifutón mozogni, mit jelent az, hogy haute couture vagy prêt-à-porter, hogyan bírja a rengeteg sminkelést és fodrászolást, vagy egyáltalán mennyire érdekli maga a divat. Maddy modellé válása az anyukájának köszönhető, aki elmeséli, hogy amikor a lánya éle­té­ben először volt divatbemutatón, le volt nyűgözve, és kijelentette, hogy márpedig ő modell akar lenni. Az édesanyja meg csak segítette, hogy valóra váljon az álma, mert az az életfilozófiája, hogy bármit elérhetsz, amit csak akarsz, csak tenni kell érte. Bármennyire is egyedül való maga az eset, e némiképp ellentmondásos történet számos tanulsággal szolgál a Down-szindrómával élőkről (is). S az pedig egészen biztos, hogy jó látni, hogy ez az ausztrál lány milyen párkapcsolatban él, hogyan érvényesül, s hogyan fogadják el.

Az idén online megrendezett 17. Verzió Emberi jogi Dokumentumfilm Fesztivál programja ide kattintva érhető el, a film pedig itt.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.