Sorozatban folytatódik a Szárnyas fejvadász

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 16.

Mikrofilm

Talán ebben a formában nem lesz bukás.

Kevés hányatottabb sorsú franchise létezik a Szárnyas fejvadásznál: Ridley Scott eredeti, 1982-es filmje megbukott a moziban, szép lassan azonban óriási kultklasszikussá nemesedett, ami rendezők generációira volt hatással. Ehhez valószínűleg az is kellett, hogy Scott bemutassa saját változatát, melyet mi is beválogattunk a legjelentősebb rendezői vágatokat felsoroló listánkba. 35 évvel később végül a folytatást is megkapta a saga, a Szárnyas fejvadász 2049 viszont még elődjénél is nagyobbat hasalt a pénztáraknál. Denis Villeneuve rendező egyenesen attól tartott, soha többet nem fog munkát kapni Hollywoodban, épp ezért maga sem hitte el, amikor a stúdió bizalmat szavazott méregdrága Dűne-adaptációjának.

A bukások azonban nem szegték kedvét az Amazonnak: bizalmat szavazott a projektnek és egyenesen sorozatverziót rendelt a folytatásból. A showrunner Silka Luisa (a Tündöklő lányok és a Halo-sorozat író-producere) lesz, írótársként pedig visszatér a Szárnyas fejvadász 2049 írója, aki azóta dolgozott már az Amerikai isteneken, de neki köszönhetjük a Dzsungeltúrát és Kenneth Branagh két Aggatha Christie-adaptációjának szkriptjét is. Scott Free Production nevű cégén keresztül maga Ridley Scott is feltűnik producerként.

A sorozat címe Szárnyas fejvadász 2099 lesz, vagyis vélhetően 50 évvel az előző mozi után játszódik. Ez alapján akár néhány klasszikus szereplő is visszatérhetne, de nem tennénk rá nagy téteket: Ryan Gosling karaktere nagyon úgy néz ki, hogy meghalt, Harrison Ford Decardja pedig talán túl idős már egy ekkora időugráshoz, csak úgy, mint Edward James Olmos Gaffja. De egy sci-fiben persze bármi megtörténhet. A Carla Juri alakította Ana azonban a számítások szerint még csak 78 éves lenne, azaz akár be is köszönhet majd. Villeneuve filmje egy rakás érdekes kérdést felvetett a Szárnyas fejvadász világával kapcsolatban – nem beszélve Scott eredetijéről, amelyet még mindig széles körben elemezgetnek a rajongók –, így muníció akad bőven a sorozathoz, kérdés, az Amazon mit akar majd kezdeni vele. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.