Film

Swiper, ne lopkodj!

James Bobin: Dóra és az elveszett Aranyváros

Mikrofilm

Valószínűleg nem sokan gondolkodtak azon, hogyan lehetne a rettenthetetlen, örök hétéves animált hős, Dóra kalandjait élő szereplős filmbe ültetni.

A nevelő célzatú Dóra, a felfedező című rajzfilmsorozat a Nickelodeonon futott 2000-től 2015-ig, és repetitív, egyszerű szerkezetével sikeresen tanította kisiskolások millióit az esőerdő és a spanyol nyelv rejtelmeire, de egyúttal szüleiket is az őrületbe kergette. Így a kiskamaszokat célzó Dóra és az elveszett Aranyváros sem feltétlenül hangzik csábítóan számukra, de valószínű, hogy a végén meg fognak lepődni.

Ugyanis a rendező James Bobin nem hagyja szó nélkül az eredeti animáció szájbarágós oktatási szándékát és abszurd fordulatait (egy beszélő hátizsákot és egy maszkos rókát egy hatéves nyilván szemrebbenés nélkül fogad).

Isabela Merced a Dóra és az elveszett Aranyváros című filmben

Isabela Merced a Dóra és az elveszett Aranyváros című filmben

Fotó: HBO GO

 

Megtartja a kissé szürreális hangnemet (erről a furán animált antropomorf állatok és a butuska musicalbetétek gondoskodnak), de

rá is szabadítja Dórára a valóságot.

Az immár tizenhat éves felfedező (aki lélekben még mindig hétéves) tudós szüleivel él a perui őserdőben, így mindent tud a nyílméregbékákról és a neurotoxicitásról, de a korabeli gyerekekkel kevésbé boldogul. Ezért amíg a szülők az elveszett inka aranyváros, Parapata után kutatnak, egy Los Angeles-i gimnáziumba küldik csemetéjüket, aki jó antropológus módjára igyekszik felfedezni az új közeget.

Bobin a hagyományos gimis vígjáték és a kalandfilm fogásaiban is otthon van, és Dóra pezsgő, talpraesett karaktere mindkét műfajjal kompatibilisnek bizonyul. Ez nem működne Isabela Moner ellenállhatatlan játéka nélkül, aki élettel tölti meg a kortalan, kétdimenziós rajzfilmfigurát. Ráadásul

Bobin olyan virtuozitással váltogat a kolonializmust kritizáló, feminista kikacsintások, a kaki- és vérhasviccek, illetve a stréber humor között, hogy nem győzünk csodálkozni, hogy nem hullik darabjaira a film. Bár a humor és a ritmus egyenetlensége néha feltűnik (a film kissé bumfordin vált gimivígjátékról kalandfilmre), de az önirónia és a jókedélyű idiotizmus egészséges aránya ezt is feledteti.

Elérhető az HBO GO-n

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.