Film

Szerencse dolga

Cooper Karl: Világtalan

Mikrofilm

Úgy tűnhet, hogy a Világtalan egy kicsit rossz időben érkezett – pedig épp jókor. A hasonszőrű, olcsó B thrillerek a videókazetták korszakában élték aranykorukat, tucatjával készültek ilyesmik egyenesen a tékák polcaira.

Abban a másképp rétegzett mozgóképes táplálékláncban megvolt a helyük, éppen a mozis blockbusterek és a tévéfilmek/sorozatok között. Egy ideig úgy tűnhetett, az ilyen egyszer használatos, sorozatszínészecskékkel forgatott thrillerecskék (krimicskék, horrorocskák) csillaga leáldozott, elpárolgott mögülük a videós és DVD-s hátország, de a Netflix (és a streaming általában) itt is átrendezte a viszonyokat. A főképp lázas tartalomgyártóként működő platform ugyanis újra teret adott a moziból jóformán kikopott midcultnak, az épeszű producerek visszadobta niche-vízióknak, és bizony az egyszeri fogyasztásra szánt B liga képviselőinek is. Ettől egészséges egy filmes ökoszisztéma, ha a mozikat eluralják a különböző nagy költségvetésű filmes univerzumok és végtelen filmfolyamok, akkor az alternatív megoldások más platformokon fognak utat találni maguknak.

Cooper Karl saját rövidfilmje alapján írta és rendezte első egész estés játékfilmjét. Az alap­ötlet iránti lelkesedése érződik is a filmen, habár az semmivel sem tartogat többet, mint egy átlag pszichológiai thriller. Ellen Ashlandet (Madelaine Petsch), a valaha ünnepelt hegedűművészt egy maszkos idegen maró folyadékkal megvakítja. Bátyja egy lakást bérel neki Seattle-ben, távol a kíváncsi szemektől, ahol lábadozhat és megtanulhat élni újfajta érzékelésével. Egyetlen társa a jóvágású, szinte már irreálisan empatikus ápoló Clayton (Alexander Koch), aki türelemmel tanítgatja és gondoskodik róla. Ám Ellen hamarosan gyanakodni kezd környezetére, a szomszédban lakó furcsa házaspárra és Claytonra is, miközben a támadója utáni nyomozás sem hoz eredményt. Egyre növekvő paranoiáját mindenki a friss vakságának tudja be, lassan maga is elhiszi, hogy megzavart érzékei csalják meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.