Film

Megrázó, hiteles emberi dráma

Kárpáti György Mór: Guerilla

  • - legát -
  • 2019. április 22.

Mikrofilm

A szerencsésebbek nagyjából egy snittet forgatnak le ennyi pénzből.

Ma már senki nem merné árulónak nevezni Görgei Artúrt, de sokan lehettek az elmúlt 170 évben, akik eljátszottak a gondolattal – különösen a későbbi megtorlások ismeretében –, hogy 1849-ben érdemes lett volna az utolsó töltényig harcolni. Talán néhány filmes is akadt, aki lázálmában az Apokalipszis mostot vagy a Rambót képzelte huszáros közegbe, s ki tudja, mit tartogat a jövő.

Annyi biztos, hogy a hazai gyártású ’48-as filmek közül ma már nemcsak a szocreál Föltámadott a tenger (1953) vagy a tíz évvel későbbi Várkonyi-filmek tűnnek milliárdos szuperprodukcióknak, de az olyan, harminc-negyven évvel ezelőtti, alacsonyabb költségvetésű művek is, mint Sára Sándor 80 huszára (1978) vagy Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című filmje 1984-ből.

Ezért különösen meglepő az első filmes Kárpáti György Mór témaválasztása, a Guerilla ugyanis a Filmalap 64 millió forintos támogatásával készült, a szerencsésebbek nagyjából egy snittet forgatnak le ennyi pénzből.

false

 

Kárpáti a film meglehetősen erőltetett címével ugyan „továbbharcolást” ígér, de a főszereplő, Barnabás nem azért csatlakozik Világos után az erdőben bujkáló honvédekhez, mert nem tud belenyugodni a vereségbe. Csak az öccsét szeretné kimenteni és hazavinni. Egy ilyen felállásnál az lenne a kézenfekvő, ha a következő másfél órában pont Barnabás mutatná meg, hogy hol lakik a magyarok istene, de aki erre számít, az csalódni fog; a rendezőnek eszében sincs, hogy egy szuperhőssel feledtesse a történelmi vereséget, épp ellenkezőleg.

Mellőzve mindenféle pátoszt és magyarázkodást, az emberi esendőségre helyezi a hangsúlyt. Nemcsak azért, mert a főszereplőről ugyan kiderül, hogy otthon maradt a szabadságharc idején, rá­adásul ezt el is titkolja a többiek előtt – őrmesternek hazudja magát –, de a „veteránok” sem olyanok, amilyennek az efféle hősöket megszokhattuk a vásznon. Céltalanul dekkolnak az erdőben, bár lelőnek olykor egy-egy muszkát – így ment ez.

Az már soha nem derül ki, hogy több pénzből mennyivel lett volna látványosabb Kárpáti filmje, még sincs hiányérzetünk, hiszen a Guerillában épp a látványosnak szánt mocskos-véres részletek a legfeleslegesebbek. Különben meg lehet azt mondani, hogy ez csak egy low budget kamaradarab, egy „tévéjáték”, amelyet végig egy helyszínen forgattak, és szinte minden mozzanata a tragikus befejezést készíti elő, de akkor is, minden hibája ellenére is figyelemreméltó.

Leginkább az „atmoszférája” miatt, egészen pontosan azért, mert sikerült olyan kiváló fiatal színészeket találni, akiknek meg sem kell szólalniuk, elég csak az arcukat nézni, a szemük csillogása érdekesebb dolgokat mond el a korról, mint egy kosztümös szuperprodukció.

Kárpáti György Mór szobrok helyett hús-vér embereket teremtett, kevés ilyet láttunk, ha az 1848/49-es szabadságharc került elő. Megrázó, hiteles emberi dráma, úgyhogy aligha kap dicséretet azoktól, akik mostanában a „igazi magyar” történelmi filmeket reklamálják.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.