Tévésorozat

Szívügyek

Charité

  • Bacsadi Zsófia
  • 2021.04.21 21:00

Mikrofilm

Van valami borzongató varázsuk a történelmi kórházsorozatoknak. Az utolsó ilyen talán Steven Soderbergh A sebésze volt, amely a New York-i Knickerbocker kórház vérrel és ópiummal átitatott első évtizedeit taglalja.

Egyfelől lenyűgöző, másrészt viszont dermesztő látni az orvostudomány fejlődésének kezdeteit, hogyan kockáztattak a kor szakemberei mai szemmel életveszélyesnek tetsző beavatkozásokat, és éreztek rá ösztönösen tudományos módszerekkel még alátámaszthatatlan igazságokra. A sebész elengedhetetlen velejárója volt a faji, nemi feszültségek boncolgatása, a professzionális hübrisz és a szerhasználat veszélyeinek ábrázolása – ezek tekintetében a német gyártású Charité sem marad el mögötte.

A sebész valódi főszereplője is egy patinás intézmény volt, a Knickerbocker aurája nagyban hozzájárult a sorozat szagolható-harapható miliőjének megteremtéséhez. A mai napig működő (itt kezelték legutóbb a megmérgezett Navalnijt) Charité sincs híján a hangulatos, sötét és tiszteletet parancsoló enteriőröknek, de radikalizmusban a sorozat elmarad amerikai rokonától. Lassabban és kissé konvencionálisabban építkezik, abban pedig rendkívül hasonlít a modern kórházsorozatokra, hogy a hangsúly az orvostudomány művelésének fortélyairól hamar átkerül az érzelmi síkra. A német széria első évada 1888-ban kezdődik, és hamar világossá teszi, hogy komoly szándékai vannak: egymással párhuzamosan mutatná be a korszak társadalmi változásait és a sok tekintetben még primitív orvostudomány ugrásszerű fejlődését.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A lehatárolás hasznai

Kovács András A jelfogó dilemmája – Okos-e változtatni az antiszemitizmus definícióján? című írásában (Magyar Narancs, 2021. április 21.) érdemben foglalkozik a közelmúltban napvilágot látott és időközben már magyarul is olvasható Jeruzsálemi nyilatkozat az antiszemitizmusról (angol rövidítése: JDA) című dokumentummal (Mérce, 2021. április 20.).