Tévésorozat

Szívügyek

Charité

Mikrofilm

Van valami borzongató varázsuk a történelmi kórházsorozatoknak. Az utolsó ilyen talán Steven Soderbergh A sebésze volt, amely a New York-i Knickerbocker kórház vérrel és ópiummal átitatott első évtizedeit taglalja.

Egyfelől lenyűgöző, másrészt viszont dermesztő látni az orvostudomány fejlődésének kezdeteit, hogyan kockáztattak a kor szakemberei mai szemmel életveszélyesnek tetsző beavatkozásokat, és éreztek rá ösztönösen tudományos módszerekkel még alátámaszthatatlan igazságokra. A sebész elengedhetetlen velejárója volt a faji, nemi feszültségek boncolgatása, a professzionális hübrisz és a szerhasználat veszélyeinek ábrázolása – ezek tekintetében a német gyártású Charité sem marad el mögötte.

A sebész valódi főszereplője is egy patinás intézmény volt, a Knickerbocker aurája nagyban hozzájárult a sorozat szagolható-harapható miliőjének megteremtéséhez. A mai napig működő (itt kezelték legutóbb a megmérgezett Navalnijt) Charité sincs híján a hangulatos, sötét és tiszteletet parancsoló enteriőröknek, de radikalizmusban a sorozat elmarad amerikai rokonától. Lassabban és kissé konvencionálisabban építkezik, abban pedig rendkívül hasonlít a modern kórházsorozatokra, hogy a hangsúly az orvostudomány művelésének fortélyairól hamar átkerül az érzelmi síkra. A német széria első évada 1888-ban kezdődik, és hamar világossá teszi, hogy komoly szándékai vannak: egymással párhuzamosan mutatná be a korszak társadalmi változásait és a sok tekintetben még primitív orvostudomány ugrásszerű fejlődését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.