Interjú

„Talán maradnom kellett volna”

William Friedkin filmrendező

Mikrofilm

Autós üldözések, ördögűzés és korhatáros csirkecombok kísérik pályáját – a Francia kapcsolat és Az ördögűző Oscar-díjas rendezőjét Los Angeles-i otthonában értük el telefonon, hogy nagy sikereiről és jelentős bukásairól, Gene Hackmanről, Fritz Langról és Henri-Georges Clouzot-ról is beszélgessünk.

Magyar Narancs: Tíz éve került a mozikba a Gyilkos Joe. Az amerikai korhatárbizottság a legsúlyosabb korhatár-besorolással büntette a filmet.

William Friedkin: Valószínűleg egy jelenet akadt a torkukon: a csirkecombos (Matthew McConaughey arra kényszeríti Gina Gershont, hogy fellációt végezzen egy rántott csirkecombon – K. G.). A korhatárbizottság hasznos intézmény, ha azzal foglalkoznak, hogy mi kerüljön, vagy ne kerüljön a gyerekek szeme elé. Az már kevésbé üdvös, ha elkezdik cenzúrázni a filmeket. Leromboljuk, hogy megmentsük – ezt mondta anno az USA Vietnamról, és ugyanez volt a hozzáállása a bizottságnak a Gyilkos Joe-val szemben. Ebből én nem kértem.

MN: Akárcsak a Gyilkos Joe, egy korai filmje is színdarab-adaptáció volt: A születésnap című Harold Pinter-darabot vitte filmre, ezzel indult a játékfilmes pályája.

WF: Több hónapon át dolgoztam Pinterrel, többet tanultam tőle a dráma természetéről, mint bárki mástól. Eléggé tartottak tőle az Államokban, félelmetes alak hírében állt, nyilván mert számos alkalommal elítélte az amerikai politikát, egyebek mellett Vietnam miatt is. Ki nem állhatta a legtöbb politikust, és úgy ahogy volt, a politikát. Még a feleségem is félt találkozni vele, de alaptalannak bizonyultak a félelmei. A halála előtt néhány hónappal együtt ebédeltünk Pinterrel Angliában: mint egy királynővel, úgy bánt vele. A születésnap után egyszer majdnem dolgoztunk újra együtt: A szerető című darabjából akart filmet csinálni az egyik stúdió, Paul Newman és Joanne Woodward játszottak volna benne. Pinter azt akarta, hogy én rendezzem, de már elköteleztem magam egy másik filmre, ki tudja már, melyikre.

MN: Fritz Lang is nagy hatással lehetett önre. Már ünnepelt rendezőként, a Francia kapcsolat és Az ördögűző után sikerült leültetnie a kamerák elé egy interjúra.

WF: Valakitől azt hallottam, hogy még életben van és itt él Los Angelesben, hát fogtam magam és felhívtam az Amerikai Rendezők Céhét, hogy megvan-e nekik a száma. Megvolt. Én meg felhívtam. Elég barátságtalan hang szólt bele, maga Lang. „William Friedkin vagyok, uram, filmrendező vagyok, nagyon szeretnék önnel találkozni” – így kezdtem. „Én viszont nem akarok magával találkozni” – vágta rá Fritz Lang, és letette a telefont. Végül mégiscsak megjött a kedve, mert néhány napra rá ő hívta fel a rendezők céhét: elkérte a számomat és felhívott. Időközben talán valaki súgott rólam neki valamit, ami felkeltette az érdeklődését. Mindenki odavan a Metropolisért vagy az M-ért, de Lang azt mondta nekem, egyáltalán nem érdeklik a német filmjei, csak egyik-másik amerikai filmjét tartja valamire. Pedig ezek valójában B filmek voltak.

MN: Hollywood nagyjai közül George Cukor kifejezetten ellenségesen lépett fel önnel szemben: a memoárja szerint Cukor mindent megtett, hogy elkaszálja Az ördögűző Oscar-esélyeit.

WF: Miután Az ördögűzőt tíz kategóriában jelölték Oscarra, Cukor és Robert Aldrich (leghíresebb rendezése A piszkos tizenkettő – K. G.) azzal a szöveggel járták körbe a kollégákat, hogy ha a filmem nyer, az Hollywood végét jelenti. Aldrich egyébként maga akarta megrendezni Az ördögűzőt. Szóval, ő és Cukor kampányt folytattak a film ellen. Szerintem valóban elborzasztotta őket, amit Az ördögűzőben láttak, hollywoodi stúdiófilmben ilyesmire nem volt példa. Csoda, hogy egyáltalán bemutatták úgy, ahogy megcsináltam. Ráadásul hatalmas kasszasiker lett. Cukor és Aldrich nagyon jó rendezők voltak, de ki nem állhatták ezt a filmet. Azt gondolom, őszintén féltek attól, hogy ha Hollywood megkoronázza Az ördögűzőt, azzal az általuk ismert Hollywoodnak befellegzett. Amikor a korhatárbizottság elé vittük, a Warner Bros. és én is abban a hitben voltunk, hogy vagy X besorolást kapunk (az akkori idők legsúlyosabb korhatára – K. G.), vagy mindent kivágatnak a filmből, de simán átment egy R-rel (17 év alatt szülői felügyelet szükséges – K. G.), ki sem kellett vágnunk belőle semmit. Ma biztosan X-et kapna. Akkoriban épp liberálisabb volt a vezetés, nem cenzorként viselkedtek, mint mostanában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.