Tévésorozat

Teherán

Mikrofilm

Moshe Zonder ambiciózus kémsorozata sokat vállal. Erősíteni az iráni–izraeli kapcsolatokat, betölteni a Homeland hagyta űrt, és persze heroikus színekben feltüntetni a Moszadot. Az első szándék a legérdekesebb.

A főszereplő Tamar Rabinyan, a Moszad ügynöke Teheránba érkezik, hogy megcsáklyázza Irán nukleáris fejlesztési programját. A nő családja korábban Iránból költözött Izraelbe, ezért rokoni és érzelmi szálak is fűzik az országhoz – sorsa jobban összefonódik az ott lakókéval, mint amennyire ő maga vagy felettesei szeretnék. A sorozat egy szinte elviselhetetlenül feszült politikai és társadalmi közegbe érkezett: éppen az idei nyári bemutatásakor robbanások rázták meg az iráni Natanz urándúsító központot, amivel a teheráni vezetés Izraelt gyanúsítja, a két ország között egy ideje már kiberháború zajlik. A Teherán érzékeny e bonyolult államközi viszonyrendszer nüanszaira, de nem tud szabadulni az „Izrael mint a közel-keleti civilizáció és szabadság őre” képtől sem.

Ahogy az országban egyszerre idegen és ismerős Tamar (az őt játszó Niv Sultan végig kiismerhetetlen marad) felfedezi Teheránt, szokatlanul komplex kép tárul elénk a helyiekről. Az ügynök izgalmas ellenpontja Faraz, az iráni titkosszolgálat embere (Shaun Toub parádés alakításában), aki felesége és országa iránti lojalitása között vergődik. A cselekményt hatásos, de teljességgel képtelen fordulatok teszik izgalmassá, és bár a kezdeti lendület pár epizód után kissé megcsappan, a Teherán kísérteties aktualitásával és feszességével lebilincseli a nézőt. Csak a naivitás és az érzelgősség zavar bele néha a képbe.

 

Elérhető az Apple TV+-on

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.