Teltházzal zajlott a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

  • narancs.hu
  • 2025. február 1.

Mikrofilm

A budapesti és országos közönségdíjat vasárnap este teszik közzé.

Szombaton kiosztották a 11. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) nyertes filmjeinek járó díjakat. Magukat a szervezőket is meglepte az előző évhez képest 40 százalékkal nagyobb nézőszám, "de még inkább a közönség lelkesedése és a sokszínű valóság művészi ábrázolása iránti éhsége" – fogalmaznak közleményükben.

A fesztivál mai díjkiosztó ünnepségén hat külföldi alkotás mellett két magyar film is fődíjat kapott – Zurbó Dorottya, A boldogság ügynöke című filmje a Hézköznapi vágyak szekcióban, Csáki László filmje, a Kék Pelikan pedig a magyar versenyprogramban.

A díjakról 8 versenykategóriában összesen 43 zsűritag döntött. A fesztivál Budapesten és 11 vidéki városban vasárnap estig tart. A 250 vetítés közönségszavazatai alapján a budapesti és országos közönségdíjat vasárnap este teszik közzé a BIDF rendezői.

 
Facebook / BIDF - Budapest International Documentary Festival
 

A 11. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál díjazottjai:

  • Hétköznapi hősök szekció:

Fődíj: Invázió / Szergej Loznyica

Különdíj: A feketekert / Alexis Pazoumian

  •  Hétköznapi családok szekció:

Fődíj: Egy újfajta vadon / Silje Evensmo Jacobsen

Különdíj: Mérleg-hintán / Alina Maksimenko

  • Hétköznapi félelmek szekció:

Fődíj: Az erdő / Lidia Duda

Különdíj: Rekviem egy nomád törzsért / Marjan Khosravi

  •  Hétköznapi küzdelmek szekció:

Fődíj: Kedves, drága szeretteim / JuryRechinsky

Különdíj: Vagyok, hogy legyünk / Juan Meija Botero

  •  Hétköznapi vágyak szekció:

Fődíj: A boldogság ügynöke / Zurbó Dorottya

Különdíj: Monogámia / Ohad Milstein

  • Magyar versenyprogram: 

Fődíj: Kék Pelikan / Csáki László

Különdíj: Láthatatlan kötelek / Varga Ágota

  •  Nyugdíjas zsűri díja:

Zenica fölött az ég / Nanna Frank Møller, Zlatko Pranjic

  •  Diákzsűri díja:

Fakír / Roman Duris

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.