A Futni mentem a legnézettebb magyar film a rendszerváltás óta

  • narancs.hu
  • 2025. február 3.

Mikrofilm

Történelmet írt az állami támogatás nélkül készült film. 

„Ha szabad nagy szavakat használnunk: az elmúlt bő két és fél hónapban történelmet írtunk veletek. Bár mindig is bíztunk a FUTNI MENTEM sikerében – különben nem is tettünk volna meg érte mindent az elmúlt négy évben –, még pár hete is álomnak tűnt, ami ma valósággá vált. Délután köszönthettük a 662 964. nézőnket, ami azt jelenti, hogy Herendi Gábor új romantikus vígjátéka lett a legnézettebb magyar mozifilm 1989 óta!” – írják a Futni mentem hivatalos Facebook-oldalán. 

A filmet Herendi Gábor rendezte, aki 2002-ben már elért egy nagy sikert a Valami Amerikával, amit 529 ezen néztek meg. A második helyen A miniszter félrelép áll (1997) közel 663 ezer mozinézővel. 

A film sikerét Orbán Viktor sem hagyta szó nélkül, aki Fóton a minap azt mondta, „végre állami támogatás nélkül is készülnek olyan filmek, amelyek megállnak a lábukon”. Mindezt úgy mondta a miniszterelnök, hogy az állami milliárdokból készülő filmek nézettsége messze elmarad a Futni mentemétől. A Petőfi-filmet, amely hétmilliárdból készült, mindösszesen csak 164 ezren látták. 

A rendezővel novemberben készített interjút a Magyar Narancs. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.