Film

The Boy Who Harnessed the Wind

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 4.

Mikrofilm

Chiwetel Ejiofor rendezői bemutatkozása Malawiba röpít, ahol William Kamkwamba hobbiműszerész aprópénzért és barátai kedvéért pofoz ki régi kütyüket – például egy rádiót, amelyen épp 9/11-ről szólnak a hírek. A terrortámadás destabilizációs hatása az amúgy is ingatag afrikai országban egy végső pofoncsapással ér fel: a mezőgazdasági piac összeomlik, az árvíz, majd az azt követő száraz­ság pedig térdre kényszeríti a gazdálkodásból élő lakosság nagy részét. A Kamkwamba család is nyomorog, olyannyira, hogy a fiú iskoláját sem tudják fizetni többé – William azonban a kiskapukat kihasználva és régimódi apjával szembemenvén egymaga oldja meg a falu problémáját: szélgépet épít, amelynek segítségével öntözőberendezést készítenek.

Szinte halljuk a puha fedeles könyv lapjainak suhogását, melynek borítójára a szokásos, hatalmas „New York Times bestseller” és „Igaz történet alapján” feliratok mellé alig fért fel a szerző és a cím. Kamkwamba könyve 10 éve jelent meg, az író pedig sikertörténetével együtt bejárta az egész világot – kár, hogy a film sem nagyon akar többet mondani, mint egy író-olvasó találkozó vagy a fülszöveg. Már a címből és a pár soros tartalomleírásból sejthetjük, hogy az a bizonyos szélgép megépül majd, s az odáig elvezető út is kiszámítható és alig hatásos: a szegénység, a kisemberek hányattatott sorsa pont úgy jelenik meg, mint a hasonszőrű filmekben, a konfliktusok és megoldásaik sem tartogatnak semmi meglepetést. Egyedül Ejiofor és a főhőst alakító Maxwell Simba játéka marad emlékezetes.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.