Film

The Boy Who Harnessed the Wind

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 4.

Mikrofilm

Chiwetel Ejiofor rendezői bemutatkozása Malawiba röpít, ahol William Kamkwamba hobbiműszerész aprópénzért és barátai kedvéért pofoz ki régi kütyüket – például egy rádiót, amelyen épp 9/11-ről szólnak a hírek. A terrortámadás destabilizációs hatása az amúgy is ingatag afrikai országban egy végső pofoncsapással ér fel: a mezőgazdasági piac összeomlik, az árvíz, majd az azt követő száraz­ság pedig térdre kényszeríti a gazdálkodásból élő lakosság nagy részét. A Kamkwamba család is nyomorog, olyannyira, hogy a fiú iskoláját sem tudják fizetni többé – William azonban a kiskapukat kihasználva és régimódi apjával szembemenvén egymaga oldja meg a falu problémáját: szélgépet épít, amelynek segítségével öntözőberendezést készítenek.

Szinte halljuk a puha fedeles könyv lapjainak suhogását, melynek borítójára a szokásos, hatalmas „New York Times bestseller” és „Igaz történet alapján” feliratok mellé alig fért fel a szerző és a cím. Kamkwamba könyve 10 éve jelent meg, az író pedig sikertörténetével együtt bejárta az egész világot – kár, hogy a film sem nagyon akar többet mondani, mint egy író-olvasó találkozó vagy a fülszöveg. Már a címből és a pár soros tartalomleírásból sejthetjük, hogy az a bizonyos szélgép megépül majd, s az odáig elvezető út is kiszámítható és alig hatásos: a szegénység, a kisemberek hányattatott sorsa pont úgy jelenik meg, mint a hasonszőrű filmekben, a konfliktusok és megoldásaik sem tartogatnak semmi meglepetést. Egyedül Ejiofor és a főhőst alakító Maxwell Simba játéka marad emlékezetes.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.