Film

The Boy Who Harnessed the Wind

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 4.

Mikrofilm

Chiwetel Ejiofor rendezői bemutatkozása Malawiba röpít, ahol William Kamkwamba hobbiműszerész aprópénzért és barátai kedvéért pofoz ki régi kütyüket – például egy rádiót, amelyen épp 9/11-ről szólnak a hírek. A terrortámadás destabilizációs hatása az amúgy is ingatag afrikai országban egy végső pofoncsapással ér fel: a mezőgazdasági piac összeomlik, az árvíz, majd az azt követő száraz­ság pedig térdre kényszeríti a gazdálkodásból élő lakosság nagy részét. A Kamkwamba család is nyomorog, olyannyira, hogy a fiú iskoláját sem tudják fizetni többé – William azonban a kiskapukat kihasználva és régimódi apjával szembemenvén egymaga oldja meg a falu problémáját: szélgépet épít, amelynek segítségével öntözőberendezést készítenek.

Szinte halljuk a puha fedeles könyv lapjainak suhogását, melynek borítójára a szokásos, hatalmas „New York Times bestseller” és „Igaz történet alapján” feliratok mellé alig fért fel a szerző és a cím. Kamkwamba könyve 10 éve jelent meg, az író pedig sikertörténetével együtt bejárta az egész világot – kár, hogy a film sem nagyon akar többet mondani, mint egy író-olvasó találkozó vagy a fülszöveg. Már a címből és a pár soros tartalomleírásból sejthetjük, hogy az a bizonyos szélgép megépül majd, s az odáig elvezető út is kiszámítható és alig hatásos: a szegénység, a kisemberek hányattatott sorsa pont úgy jelenik meg, mint a hasonszőrű filmekben, a konfliktusok és megoldásaik sem tartogatnak semmi meglepetést. Egyedül Ejiofor és a főhőst alakító Maxwell Simba játéka marad emlékezetes.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.