Tom Cruise ezentúl a Warner Bros. stúdiónak készít filmeket

Mikrofilm

Elkelt az egyik utolsó nagy mozisztár.

„Stratégiai partnerséget” kötött Tom Cruise és a Warner Bros. Discovery (WBD): a színész ezentúl a stúdiónak készíti majd a filmeket, melyeknek természetesen ő lesz a főszereplője is. Ezek közé franchisedarabok ugyanúgy tartoznak majd, mint eredeti filmek. Cruise produkciós irodájával együtt be is költözik a cég Burbankben található központjába.

Cruise korábban számtalan alkalommal dolgozott már a Warnernek: itt készült A holnap határa című 2014-es akció-sci-fije; a 2012-es Mindörökké rock című musicalje; de olyan, korábbi klasszikusai is, mint az Interjú a vámpírral, a Tágra zárt szemek, vagy épp a Magnólia, amiért utolsó színészi Oscar-jelölését kapta. Sőt: az áttörését meghozó Kockázatos üzlet című 1983-as vígjátékát szintén a stúdió gyártotta.

Cruise-t nem hiába tartják az egyik utolsó mozisztárnak: a Top Gun: Maverickkel nemcsak rekordokat döntött, de egyenesen visszaadta a mozikba való hitet akkor, amikor a koronavírust követően már mindenki eltemette a filmszínházakat. A Mission: Impossible-sorozat hetedik részét tavaly mutatták be, jövőre pedig érkezhet a nyolcadik, egyelőre zárónak tekintett felvonás; e mellett egy rakás sikeres film köthető még a nevéhez a már emlgetetett A holnap határától kezdve a Barry Seal: A beszállítón át a Jack Reacherig. Ami talán ettől is fontosabb, hogy mindegy, milyen játék-, könyv-, vagy sorozatadaptációba fog bele, filmjei mindig, minden körülmények között „Tom Cruise-filmek”: a szuperhősmozik korában a nézők már régóta sorozatokra és címekre áramlanak a mozikba, nem sztárokra – az ő neve azonban még mindig képes tömegeket megmozgatni. Ez nagyban köszönhető a személye körüli remek marketingnek. Hiába a szcientológia egyház talán legismertebb arca, a szervezet körüli botrányok sem voltak képesek erodálni a nevét, ahogy az Oprah Winfrey műsorában bemutatott 2005-ös őrjöngése sem hagyot foltott a hírnevén. Ma már egyáltalán nem ezek ugranak be, ha róla van szó; sokkal inkább szorgalma, munkabírása, na meg hogy majd’ minden kaszkadőrmutatványt ő maga végez el, épp ezért gyakran meg is sérül forgatás közben. Gondoljunk a filmtörténelem legnagyobb kaszkadőrmutatványaként reklámozott halálugrásra a Mission: Impossible legutóbbi részében, vagy épp amikor a Top Gun promókörútjának részeként ő maga vitte el egy repülésre a talkshowházigazda James Cordent. Bevételi szempontból azonban Cruise sem számít biztos befektetésnek: hiába a mindent megvető bátorsággal bemutatott kaszkadőrgyakorlat, a tavalyi Misson: Impossible megbukott a pénztáraknál; ahogy 2017-es A múmiája is.

Cruise nemcsak színészként játszik saját filmjeiben, de általában producerként is beszáll, és a hírek szerint jelentős beleszólást is kér a munkába. Az üzlettel tehát a Warner nem egyszerűen egy világhírű színészt, hanem a vele járó brandet és felhajtást is megvásárolta. Cruise erejéről és tárgyalási potenciáljáról tanúskodik, hogy az üzlet nem jelent exluzivitást és kizárólagosságot, sőt, még a tradícionálisnak számító first-look egyezség sem tartozik bele (ennek lényege, hogy a stúdió láthatja először a készülő projektjeit, azaz ők dönthetnek első körben, hogy beszállnak-e). Cruise tehát nyugodtan dolgozhat együtt akármelyik riválissal, ahogy vannak is futó projektjei a Universallal és a Paramounttal. Az ezektől is nagyobb ellenfélnek számító streamingekhez viszont vélhetően nem csatlakozik, ugyanis aegyik utolsó, nagy ellenfelüknek számít. Az üzlettől azt várja a Warner, hogy Cruise a jövőben mégis inkább a náluk készülő filmekben menti majd meg a világot.

„Az álmunk az első naptól kezdve az volt, hogy újraépítjük ezt az ikonikus stúdiót, egészen olyan magasságokig, mint a legdicsőbb napjaiban. Ami azt illeti, mikor legelőször ültünk le a Warner Bros. Discoveryt vezető David Zaslavval azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzunk a stúdióhoz, azt mondta nekünk: »Az a küldetésünk, hogy visszahozzuk a Warner Bros.-t – nálunk vannak a legjobb alapanyagok, a történetmeséléshez szükséges szellemi tulajdonok és tehetségek is. És vissza kell hoznunk Tom Cruise-t is a stúdióhoz!« Ma ez valósággá vált és egy lépéssel közelebb kerültünk céljainkhoz. Nem is lehetnénk izgatottabbak, hogy Tomot újra a Warnernél köszönthetjük és már alig várjuk, hogy a zsenijével a következő években még több filmet kelthessen életre a filmvásznon!” – nyilatkozta a stúdiót képviselő Michael De Luca és Pam Abdy, akik Zaslav kérésére csatlakoztak a céghez. Korábban az MGM-et vezették, amelyet azután hagytak el, hogy az Amazon felvásárolta az egészet. A stúdióra rá is férnek a sikerek: a Warner Bros. és Discovery összeolvadásával létrejött monstrum eddig csak olyan megkérdőjelezhető lépéseket hozott, mint a már elkészült Batgirl-film kukázása, vagy épp az HBO Max átszabása Maxszá. De nem túl biztató Zaslav azon ukáza sem, hogy a jövőben még inkább a folytatásokra és franchise-okra koncentrálnak majd. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Cruise a következő filmjeivel egyelőre még a riválisokat segíti majd: a Mission: Impossible nyolcadik része a Paramountnak készül, a Universalnak pedig A holnap határát rendező Doug Limannal egy olyan akciófilmen dolgozik, amelyet az űrben forgatnak – ezzel Cruise válik az első civillé, aki a Nemzetközi Űrállomáson kívül tesz majd űrsétát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.