Tom Cruise ezentúl a Warner Bros. stúdiónak készít filmeket

Mikrofilm

Elkelt az egyik utolsó nagy mozisztár.

„Stratégiai partnerséget” kötött Tom Cruise és a Warner Bros. Discovery (WBD): a színész ezentúl a stúdiónak készíti majd a filmeket, melyeknek természetesen ő lesz a főszereplője is. Ezek közé franchisedarabok ugyanúgy tartoznak majd, mint eredeti filmek. Cruise produkciós irodájával együtt be is költözik a cég Burbankben található központjába.

Cruise korábban számtalan alkalommal dolgozott már a Warnernek: itt készült A holnap határa című 2014-es akció-sci-fije; a 2012-es Mindörökké rock című musicalje; de olyan, korábbi klasszikusai is, mint az Interjú a vámpírral, a Tágra zárt szemek, vagy épp a Magnólia, amiért utolsó színészi Oscar-jelölését kapta. Sőt: az áttörését meghozó Kockázatos üzlet című 1983-as vígjátékát szintén a stúdió gyártotta.

Cruise-t nem hiába tartják az egyik utolsó mozisztárnak: a Top Gun: Maverickkel nemcsak rekordokat döntött, de egyenesen visszaadta a mozikba való hitet akkor, amikor a koronavírust követően már mindenki eltemette a filmszínházakat. A Mission: Impossible-sorozat hetedik részét tavaly mutatták be, jövőre pedig érkezhet a nyolcadik, egyelőre zárónak tekintett felvonás; e mellett egy rakás sikeres film köthető még a nevéhez a már emlgetetett A holnap határától kezdve a Barry Seal: A beszállítón át a Jack Reacherig. Ami talán ettől is fontosabb, hogy mindegy, milyen játék-, könyv-, vagy sorozatadaptációba fog bele, filmjei mindig, minden körülmények között „Tom Cruise-filmek”: a szuperhősmozik korában a nézők már régóta sorozatokra és címekre áramlanak a mozikba, nem sztárokra – az ő neve azonban még mindig képes tömegeket megmozgatni. Ez nagyban köszönhető a személye körüli remek marketingnek. Hiába a szcientológia egyház talán legismertebb arca, a szervezet körüli botrányok sem voltak képesek erodálni a nevét, ahogy az Oprah Winfrey műsorában bemutatott 2005-ös őrjöngése sem hagyot foltott a hírnevén. Ma már egyáltalán nem ezek ugranak be, ha róla van szó; sokkal inkább szorgalma, munkabírása, na meg hogy majd’ minden kaszkadőrmutatványt ő maga végez el, épp ezért gyakran meg is sérül forgatás közben. Gondoljunk a filmtörténelem legnagyobb kaszkadőrmutatványaként reklámozott halálugrásra a Mission: Impossible legutóbbi részében, vagy épp amikor a Top Gun promókörútjának részeként ő maga vitte el egy repülésre a talkshowházigazda James Cordent. Bevételi szempontból azonban Cruise sem számít biztos befektetésnek: hiába a mindent megvető bátorsággal bemutatott kaszkadőrgyakorlat, a tavalyi Misson: Impossible megbukott a pénztáraknál; ahogy 2017-es A múmiája is.

Cruise nemcsak színészként játszik saját filmjeiben, de általában producerként is beszáll, és a hírek szerint jelentős beleszólást is kér a munkába. Az üzlettel tehát a Warner nem egyszerűen egy világhírű színészt, hanem a vele járó brandet és felhajtást is megvásárolta. Cruise erejéről és tárgyalási potenciáljáról tanúskodik, hogy az üzlet nem jelent exluzivitást és kizárólagosságot, sőt, még a tradícionálisnak számító first-look egyezség sem tartozik bele (ennek lényege, hogy a stúdió láthatja először a készülő projektjeit, azaz ők dönthetnek első körben, hogy beszállnak-e). Cruise tehát nyugodtan dolgozhat együtt akármelyik riválissal, ahogy vannak is futó projektjei a Universallal és a Paramounttal. Az ezektől is nagyobb ellenfélnek számító streamingekhez viszont vélhetően nem csatlakozik, ugyanis aegyik utolsó, nagy ellenfelüknek számít. Az üzlettől azt várja a Warner, hogy Cruise a jövőben mégis inkább a náluk készülő filmekben menti majd meg a világot.

„Az álmunk az első naptól kezdve az volt, hogy újraépítjük ezt az ikonikus stúdiót, egészen olyan magasságokig, mint a legdicsőbb napjaiban. Ami azt illeti, mikor legelőször ültünk le a Warner Bros. Discoveryt vezető David Zaslavval azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzunk a stúdióhoz, azt mondta nekünk: »Az a küldetésünk, hogy visszahozzuk a Warner Bros.-t – nálunk vannak a legjobb alapanyagok, a történetmeséléshez szükséges szellemi tulajdonok és tehetségek is. És vissza kell hoznunk Tom Cruise-t is a stúdióhoz!« Ma ez valósággá vált és egy lépéssel közelebb kerültünk céljainkhoz. Nem is lehetnénk izgatottabbak, hogy Tomot újra a Warnernél köszönthetjük és már alig várjuk, hogy a zsenijével a következő években még több filmet kelthessen életre a filmvásznon!” – nyilatkozta a stúdiót képviselő Michael De Luca és Pam Abdy, akik Zaslav kérésére csatlakoztak a céghez. Korábban az MGM-et vezették, amelyet azután hagytak el, hogy az Amazon felvásárolta az egészet. A stúdióra rá is férnek a sikerek: a Warner Bros. és Discovery összeolvadásával létrejött monstrum eddig csak olyan megkérdőjelezhető lépéseket hozott, mint a már elkészült Batgirl-film kukázása, vagy épp az HBO Max átszabása Maxszá. De nem túl biztató Zaslav azon ukáza sem, hogy a jövőben még inkább a folytatásokra és franchise-okra koncentrálnak majd. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Cruise a következő filmjeivel egyelőre még a riválisokat segíti majd: a Mission: Impossible nyolcadik része a Paramountnak készül, a Universalnak pedig A holnap határát rendező Doug Limannal egy olyan akciófilmen dolgozik, amelyet az űrben forgatnak – ezzel Cruise válik az első civillé, aki a Nemzetközi Űrállomáson kívül tesz majd űrsétát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.