Filmes szempontból immár sokadjára fordult a feje tetejére a világ. Tavaly és tavalyelőtt a mozik nagy része a koronavírus-járvány miatt zárva tartott, csak szigorú megszorítások mellett működhetett, vagy épp azért küszködött, mert egyszerűen nem voltak igazi, nézővonzó filmek, amik emberek tömegeit csábították volna a vásznak elé – feltörtek viszont a streamingplatformok. Aztán elérkezett 2022, amikor a koronavírus szép lassan visszaszorult, a gazdasági válság elkezdett begyűrűzni, és megfordultak a trendek: a Netflix előfizetőinek száma története során először csökkenni kezdett, és az HBO Max is hatalmas változások előtt áll.
Most épp a streamingplatformok küszködnek, miközben úgy néz ki, a mozik ismét erőre kaptak.
A nyár hagyományosan a legerősebb moziszempontból: a stúdiók ekkorra időzítik legdrágább és legnagyobb sikerekkel kecsegtető filmjeiket, és az éves bevétel-torta legnagyobb szeletét is ez a periódus adja. A nyári blockbuster-szezont hagyományosan május első hetétől az amerikai munka ünnepéig, vagyis a Labor Day-ig számolják, ami szeptember első hétfője. Idén ebben az időszakban 3,4 milliárd dollár értékben váltottak mozijegyet az emberek a tengerentúlon, ami a tavalyi 1,76 milliárdhoz képest 93,2 százalékos növekedést jelent.
Ha a teljes idei évet nézzük, még jobb az arány: 2022-ben már 5,32 milliárdnál jár a számláló, ami 159 százalékos növekedés a tavalyi 2,05 milliárdhoz képest. Ha a pandémia előtti évet tekintjük, az idei éves bevétel viszont még mindig 30 százalékkal a 2019-es (7,25 milliárd dollár) eredmény előtt marad, a nyárnál azonban már csak 21,6 százalék a hátrány. A pandémia óta először lépte át a havi összbevétel az 1 milliárd dolláros álomhatárt: idén júliusban 1,14 milliárd értékben vásároltak mozijegyet a tengerentúlon, ami alig marad el 2019 júliusának 1,29 milliárd dolláros bevételétől.
A legnagyobb sikerek
A nyár tehát a mozik nagy visszatérést hozta, melyhez persze elengedhetetlen volt a járvány visszaszorulása, de a mozis eredmények sikere mögött több tényező áll. Első körben a fiatalok tértek vissza a vásznak elé: ezt bizonyította a Godzilla Kong ellen sikere vagy az, hogy Pókember: Nincs hazaút meghódította a világot. Ahhoz, hogy a filmszínházak ismét magukra találjanak, az is kellett azonban, hogy az idősebbek is újra elkezdjenek moziba járni.
A Top Gun: Maverick elképesztő bevételéhez például ők is jócskán hozzájárultak. Az 1986-os pilótás film folytatása egészen hihetetlen teljesítményt nyújtott a pénztáraknál: világszinten 1,441 milliárd dollárnál, Amerikában 740 millió dollárnál jár, ezzel pedig a nyár legsikeresebb filmje lett. Mindez nem csak azért nagy szó, mert egy több mint 30 éves mozi folytatásáról van szó, de azért is, mert Tom Cruise még soha, egyetlen filmjével sem haladta meg a tengerentúlon a 250 millió dollárt.
Sikeréről valószínűleg külön tanulmányok és szakdolgozatok születnek majd: kellett hozzá, hogy Cruise a járvány legsötétebb időszakában is ragaszkodjon a mozibemutatóhoz, még úgy is, hogy a film így éveket pihent dobozban; kellett Cruise nem csökkenő sztárereje, na meg az is, hogy az elbaltázott Terminátor-folytatásokkal ellentétben a Maverickhez nem kellett bonyolult időhurkokat értelmezni, a film sztorija és mondanivalója pedig épp a régi-új szembenállásáról szólt. A Top Gun folytatása nemcsak megdöntötte az amerikai Memorial Day ünnepnapi bevételi rekordot, de a teljes amerikai nyári jegyeladás kb. 21 százalékáért felelt. (Írásunk a filmről itt!)
A nyári moziszezon sikerének egy másik összetevője az volt, hogy végre nem kizárólag második-harmadik-sokadik felvonásokat nézhettünk. A 10 legnagyobb bevételű filmből négy is akadt, ami nem folytatás volt – ilyen 2010 óta nem történt. Az elmúlt hónapok egyik nagy meglepetését az Elvis szolgáltatta, melynek sikeréhez szintén kellettek az idősebb nézők, csak úgy, mint a Top Gun eredményeihez. Baz Luhrmann mozija Amerikában 131 millió dollárt (világszinten 281 milliót) fialt, ezzel pedig máris minden idők második legsikeresebb életrajzi filmjévé vált a Bohém rapszódia mögött. (Kritikánk a filmről itt olvasható!)
A nyár harmadik tanulsága, hogy a kitartás hosszú távon megtérül: a legsikeresebb filmek jellemzően hosszú heteken keresztül tartani tudták magukat a moziban. Ehhez egyrészt kellett az, hogy a kedvező kritikák és a szájról szájra terjedő jó vélemények miatt egyre több és több nézőt vonzzanak be, másrészt pedig az, hogy a stúdiók hagyják őket a moziban futni és ne akarják szinte azonnal online is bemutatni őket.
Az Elvis 10 hétig hasított a vásznon, mielőtt megérkezett az HBO Maxra, a Top Gun pedig még mindig rengeteg embert érdekel visz a filmszínházakba. Ezek mellett több, kisebb film is szép lassan gyűjtögette a dollárokat, de mivel sok kicsi sokra megy, végül egészen szép bevételt értek el. Ilyen volt például a Fekete telefon, mely Amerikában 68 millióval (világszinten 157 millióval zárt), de ettől is jobb példa a Minden, mindenhol, mindenkor, mely az év eddigi legsikeresebb indie filmjévé vált. Dan Kwan és Daniel Scheinert rendhagyó sci-fijét limitált formában, néhány moziban már márciusban bemutatták, majd egyre több vászonra került fel, ahogy folyamatosan terjedt a híre. Világszinten immár a 100 millió dolláros bevételt karcolja, ami egy független filmtől több mint jó eredmény.
Természetesen idén sem maradtunk Marvel-mozik nélkül, a hagyományoktól eltérően azonban nem ezek dominálták a nyári hónapokat. A Doctor Strange az őrület multiverzumában (543 milliós amerikai és 955 milliós világszintű bevétel) és a Thor: Szerelem és mennydörgés (410 milliós amerikai és 751 milliós világszintű bevétel) is megosztotta a nézőket és a kritikusokat, ráadásul egyikük sem érte el az 1 milliárd dolláros határt, ami egyértelműen csalódást jelent. Ennek ellenére korai lenne még a képregénymozik alkonyáról beszélni.
Szintén akadt azért hagyományos blockbuster, ami nagy, látványos, és egy sorozat sokadik része: ez volt a Jurassic World: Világuralom. A 2015-ben rebootolt sorozat részei minőség és bevétel szempontjából is csökkenő tendenciát mutatnak, a most mozikba érkezett harmadik rész minden szempontból a leggyengébben teljesített, ez is elég volt azonban egy tisztességes eredményhez: a tengerentúlon 619 milliónál jár a számláló, világszinten lassan eléri a milliárdot.
A nyár sikerei közé tartoztak még:
- Jordan Peele egyedi horrorja, a Nem, mely az első korhatáros mozi a pandémia óta, ami a tengerentúlon meghaladta a 100 milliós bevételt (kritikánk itt);
- a Minyonok: Gru színre lép, mely egészen meglepő botrányokat okozott;
- valamint az Ahol a folyami rákok énekelnek, melyet ugyan a kritikusok többsége nem szeretett (minket is beleértve), ráadásul látványos vizuális effektek vagy világsztárok sem voltak benne, viszont egy bestseller adaptációja – ez is elég volt a 30 milliós tengerentúli és 116 milliós világszintű bevételhez.
Hosszú-hosszú évek óta nem fordult elő, hogy a nyári moziszezont ne a Disney nyerje – idén azonban ez történt. Ráadásul a stúdió nem csak az összbevételét tekintve maradt alul. 2012-2019 között két kivétellel (a Jurassic World 2015-ben és a Wonder Woman 2017-ben) mindig a Disney szállította a nyár legsikeresebb filmjét, idén azonban a Top Gun Thort és Doctor Strange-et is lenyomta.
A stúdiók versenyét ezúttal a Universal nyerte, amely a nyári szezonban 1,1 milliárd dollárt kaszált – ez valószínűleg annak köszönhető, hogy egy rakás filmet küldtek moziba a klasszikus blockbusterektől (Jurassic World: Világuralom) kezdve a horroron át (Fekete telefon) az animációig (Minyonok: Gru színre lép). A Universalt követi csak a Disney 899 milliós bevétellel, míg a harmadik a Paramount stúdió lett 759 millió dollárral, azonban a Top Gunnal ők szállították a nyár legnagyobb bevételű filmjét; ráadásul ha az egész éves eddigi teljesítményt nézzük, a Disney-t is megelőzik. A január-augusztusi időszak bevételi versenyében ugyanis a 23 bemutatót szállító Universal vezet 1,33 milliárd dollárral, a második azonban a Paramount 10 bemutatóval és 1,15 milliárddal, a Disney pedig csak a harmadik 13 bemutatóval és 988 millió dollárral. Persze őket sem kell temetni: a cég szemmel láthatóan idén inkább a streamingplatformjára koncentrált, ami meg is hozta a sikert, a Disney+ ugyanis 221,1 millió feliratkozójával megelőzte a Netflixet (220,67 millió előfizető) is.
Fekete leves
Az ismét növekedésnek induló bevételeknek persze mindenki örül, azonban mint minden, ez sem fekete-fehér.
Továbbra is problémát jelent, hogy túl kevés film érkezik a mozikba.
A már emlegetett Paramount, vagy a nagyok közül a Warner sem kényeztette el a közönséget: előbbi idén eddig 10, utóbbi mindössze 7 filmmel képviseltette magát a vásznakon, de széleskörű bemutatót mindkettőjüknél csak 2-2 mozi kapott. Voltak, akik még ennyit sem nyújtottak: az Amazon egyetlen címmel sem érkezett, a Disney-be pár éve beolvadó 20th Century Studios mindössze a Bob burgerfalodája – A filmet tudja felmutatni, és a Lionsgate is csak a Fall című túlélőthrillerrel készült a szezonra.
Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a filmipar kétéves ciklusokban működik – azaz az idén megszületett filmek két évvel ezelőtt fogantak, épp a pandémia kellős közepén, amely hatalmas gyomrost vitt be egész Hollywoodnak. Állítólag Jordan Peele horrorja, a Nem is csak úgy kerülhetett a moziba nyáron, hogy megsürgették a poszt-produkciós fázist, aminek köszönhetően éppen csak elkészültek a számítógépes effektusokkal a bemutatóra.
Vanna műfajok, amelyek mintha teljesen eltűntek volna a mozikból. A vígjátékok hagyományosan jól mennek nyáron, idén viszont alig akadt ilyen film. Az animációk szintén erősek szoktak lenni ebben az időszakban, most viszont alig egy maroknyit mutattak be – ráadásul közülük is egyedül a Minyonok folytatása tudott sikert elérni. A Lightyear azonban látványosan elhasalt – a Toy Story-sorozat spinoffja nemhogy nem tudta megismételni elődjei eredményét, de 226 milliós világszintű eredménye valószínűleg még nullszaldónak is kevés – bevételein az sem segített, hogy a benne látható homoszexuális csók miatt a Közel-Keleten be is tiltották.
A Minden, mindenkor, mindenhol sikere elfedi ugyan a problémát, de ne feledkezzünk meg róla, hogy ezen kívül gyakorlatilag nem akadt számottevő sikert arató függetlenfilm. Az aranyos kagyló kalandjait bemutató Marcel the Shell with Shoes On olyannyira lekenyerezte a kritikusokat, hogy a RottenTomatoes-on meg is nyerte a nyarat, bevételei azonban még az 5 millió dollárt sem érték el. Hasonlóan radar alatt maradt az Ők, Cronenberg legújabb agymenése, a Vengeance című krimi-komédia A hivatalból ismert BJ Novaktól, vagy épp Diane Keaton komédiája, a Mack & Rita – csak hogy a nagyobb visszhangot kiváltó mozikat említsük.
Szintén nem ígér sok jót, hogy a világ egyik legnagyobb filmszínházlánca, a Cinema City anyavállalata, a Cineworld a csőd szélére került. A szakértők szerint a következő hónapokban amerikai mozik tömegei zárhatnak be, és nem csoda, hogy a mozitulajdonosok a hajukat tépik az olyan hírekre, mint hogy a Shazam! folytatását a decemberi, kiemelt időszakról áttették jövő tavaszra. Mindenki azon imádkozik, hogy az olyan, nagy várakozás övezte címek, mint a Fekete párduc 2. (bemutató: november 11.), a világ legsikeresebb, ám mára elfeledett filmjének, az Avatarnak a folytatása (december 16.), vagy épp a Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság (december 21.) valóban jól teljesítsenek és emberek tömegeit ültessék a vásznak elé. Beszédes, ahogy az egyik stúdió fejese nyilatkozott a filmipar jelenlegi helyzetéről: „Egészségesek vagyunk? Nem. Meghaltunk? Nem. De azért kicsit meghűltünk”.
