Folytatódik a streamingháború: már James Bond is Jeff Bezos birodalmát díszíti

Mikrofilm

Az Amazon a titkosügynökkel együtt felvásárolta az MGM-et, így akar a filmvilág csúcsára kerülni. 

Az Amazon 8,45 milliárd dollárért felvásárolta az MGM stúdiót, így az utóbbi években felpörgő streamingháború újabb izgalmas fordulatot vett.

Az Amazon elsősorban a világ leghatalmasabb internetes kereskedőcégeként ismert, tulajdonosa, Jeff Bezos konkrétan a világ leggazdagabb embere, így gyakorlatilag emberi ésszel felfoghatatlan költségvetéssel rendelkezik, tavaly például 11 milliárd dollárt fordítottak tartalomfejlesztésre. A cég Amazon Prime nevű streamingplatformja – immár itthon is elérhető, ráadásul egyre több film és sorozat rendelkezik magyar specifikációkkal – esetében pedig az elképesztő tartalomkínálat csupán egy része a tagsággal járó előnyöknek: a Prime-ra a tengerentúlon elsősorban az ingyenes, egynapos szállításért és az egyéb kedvezményekért fizetnek elő az emberek, az, hogy mindezzel néznivalók is járnak, csak extrának számít. A cég azonban az utóbbi időben szélsebesen fejleszteni kezdte ezt a szolgáltatását, és egyre egyértelműbb, hogy

a kereskedelem mellett a filmvilág csúcsára is fel szeretnének ülni.

Az MGM felvásárlásával pedig egy újabb hatalmas lépést tettek efelé. Ugyan a Netflix és a Disney még előttük állnak, de egy másik végtelen pénztárcájú tech céget, az Apple-t már beelőzték. Utóbbi körülbelül 17 milliárdot fordított múlt évben tartalomgyártásra, de így is ugyanazzal a problémával küszködik, mint a legtöbb, az elmúlt években feltörő szórakoztatóipari cég: nincs elég film és sorozat a tarsolyukban. A hagyományos filmstúdiók ugyan lemaradtak a streamingversenyben, de mivel évtizedek óta működnek, hihetetlenül gazdag kínálattal rendelkeznek – ez teszi igazán értékessé az MGM-et is.

Az oroszlános stúdiót 1924-ben alapította Marcus Loew és Louis B. Mayer, és hamar a Hollywoodot meghatározó öt nagy filmműhely egyikévé vált – olyan sztárok dolgoztak az istállónak, mint Clark Gable, Spencer Tracy, Judy Garland vagy Gene Kelly. A stúdió az elmúlt években főleg a Creed és a James Bond filmekkel aratott sikereket. A 007-es kalandjait mostanában különösen nagy figyelem övezte: a tavalyi év egyik legjobban várt bemutatója volt, amit a koronavírus miatt folyamatosan tologattak, végül a hír, hogy Bond a teljes 2020-as évet kihagyja, egy teljes moziláncot csődbe döntött. Épp ezért a legnagyobb kérdés az MGM felvásárlásával kapcsolatban az volt, hogy ez azt jelenti-e, hogy

a titkosügynök végleg búcsút int a moziknak?

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a James Bond-filmek továbbra is világszerte a moziközönség számára készüljenek” – igyekeztek lenyugtatni a kedélyeket a producerek.

Korábban a pletykák szerint az MGM közel 600 millió dollárért árusította volna ki a Nincs idő meghalni (No Time to Die) című következő Bond-kalandot, és az Apple lett volna az elsőszámú vevő, aki magát a stúdiót is kinézte magának, de az Amazon végül beelőzött, amely Bond és Creed mellett így megszerezte az MGM televíziós részlegét is, amelybe olyan műsorok tartoznak, mint A szolgálólány meséje vagy a Fargo – és még körülbelül 17 ezer órányi tévéshow.

Az MGM klasszikus filmjei közül azonban nem mindegyik képezi az üzlet részét: 1986-ban Ted Turner megvásárolta a stúdió 1986 előtti kínálatát, köztük olyan mozikkal, mint a Ben Hur, az Elfújta a szél vagy az Óz, a csodák csodája – ezekre támaszkodva indította el a Turner Classic Movies (TCM) nevű csatornát. A TCM és Turner filmtékája ma a WarnerMedia tulajdona.

Az Amazonnak azonban így sincs oka szomorkodni, hiszen övék a stúdió 1986 óta készült filmjei, amely körülbelül 4000 címet tartalmaz. A stúdió saját tartalmait eddig az Epix nevű prémium kábelszolgáltató és annak Epix Now című, 2019-ben indult streamingszolgáltatója sugározta – hogy velük mi lesz, az ugyanúgy kérdés, mint az MGM-es filmeket moziba juttató United Artist és Annapurna Pictures cégek sorsa.

Az Amazon a koronavírus előtt azt a stratégiát követte, hogy saját, exkluzív filmjeit először a filmszínházakban játszotta, majd ezek három hónappal később kerültek csak a Prime tékájába. A pandémia alatt viszont ez a gyakorlat is megváltozott: a One Night in Miami című, több Oscar-jelölést is bezsebelő filmet bemutatták a mozik, de a Borat legújabb felvonását, vagy az Amerikába jöttem 2-t már nem. Épp ezért nem tudni, az MGM idénre ígért sikervárományos filmjeit hogyan és mikor láthatja majd a közönség – közéjük tartozik Bond mellett a Respect című Aretha Franklinról szóló életrajzi film, az Addams Family második része, Ridley Scott House of Gucci-ja, vagy épp Paul Thomas Anderson és Joe Wright legújabb mozija.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.