Folytatódik a streamingháború: már James Bond is Jeff Bezos birodalmát díszíti

Mikrofilm

Az Amazon a titkosügynökkel együtt felvásárolta az MGM-et, így akar a filmvilág csúcsára kerülni. 

Az Amazon 8,45 milliárd dollárért felvásárolta az MGM stúdiót, így az utóbbi években felpörgő streamingháború újabb izgalmas fordulatot vett.

Az Amazon elsősorban a világ leghatalmasabb internetes kereskedőcégeként ismert, tulajdonosa, Jeff Bezos konkrétan a világ leggazdagabb embere, így gyakorlatilag emberi ésszel felfoghatatlan költségvetéssel rendelkezik, tavaly például 11 milliárd dollárt fordítottak tartalomfejlesztésre. A cég Amazon Prime nevű streamingplatformja – immár itthon is elérhető, ráadásul egyre több film és sorozat rendelkezik magyar specifikációkkal – esetében pedig az elképesztő tartalomkínálat csupán egy része a tagsággal járó előnyöknek: a Prime-ra a tengerentúlon elsősorban az ingyenes, egynapos szállításért és az egyéb kedvezményekért fizetnek elő az emberek, az, hogy mindezzel néznivalók is járnak, csak extrának számít. A cég azonban az utóbbi időben szélsebesen fejleszteni kezdte ezt a szolgáltatását, és egyre egyértelműbb, hogy

a kereskedelem mellett a filmvilág csúcsára is fel szeretnének ülni.

Az MGM felvásárlásával pedig egy újabb hatalmas lépést tettek efelé. Ugyan a Netflix és a Disney még előttük állnak, de egy másik végtelen pénztárcájú tech céget, az Apple-t már beelőzték. Utóbbi körülbelül 17 milliárdot fordított múlt évben tartalomgyártásra, de így is ugyanazzal a problémával küszködik, mint a legtöbb, az elmúlt években feltörő szórakoztatóipari cég: nincs elég film és sorozat a tarsolyukban. A hagyományos filmstúdiók ugyan lemaradtak a streamingversenyben, de mivel évtizedek óta működnek, hihetetlenül gazdag kínálattal rendelkeznek – ez teszi igazán értékessé az MGM-et is.

Az oroszlános stúdiót 1924-ben alapította Marcus Loew és Louis B. Mayer, és hamar a Hollywoodot meghatározó öt nagy filmműhely egyikévé vált – olyan sztárok dolgoztak az istállónak, mint Clark Gable, Spencer Tracy, Judy Garland vagy Gene Kelly. A stúdió az elmúlt években főleg a Creed és a James Bond filmekkel aratott sikereket. A 007-es kalandjait mostanában különösen nagy figyelem övezte: a tavalyi év egyik legjobban várt bemutatója volt, amit a koronavírus miatt folyamatosan tologattak, végül a hír, hogy Bond a teljes 2020-as évet kihagyja, egy teljes moziláncot csődbe döntött. Épp ezért a legnagyobb kérdés az MGM felvásárlásával kapcsolatban az volt, hogy ez azt jelenti-e, hogy

a titkosügynök végleg búcsút int a moziknak?

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a James Bond-filmek továbbra is világszerte a moziközönség számára készüljenek” – igyekeztek lenyugtatni a kedélyeket a producerek.

Korábban a pletykák szerint az MGM közel 600 millió dollárért árusította volna ki a Nincs idő meghalni (No Time to Die) című következő Bond-kalandot, és az Apple lett volna az elsőszámú vevő, aki magát a stúdiót is kinézte magának, de az Amazon végül beelőzött, amely Bond és Creed mellett így megszerezte az MGM televíziós részlegét is, amelybe olyan műsorok tartoznak, mint A szolgálólány meséje vagy a Fargo – és még körülbelül 17 ezer órányi tévéshow.

Az MGM klasszikus filmjei közül azonban nem mindegyik képezi az üzlet részét: 1986-ban Ted Turner megvásárolta a stúdió 1986 előtti kínálatát, köztük olyan mozikkal, mint a Ben Hur, az Elfújta a szél vagy az Óz, a csodák csodája – ezekre támaszkodva indította el a Turner Classic Movies (TCM) nevű csatornát. A TCM és Turner filmtékája ma a WarnerMedia tulajdona.

Az Amazonnak azonban így sincs oka szomorkodni, hiszen övék a stúdió 1986 óta készült filmjei, amely körülbelül 4000 címet tartalmaz. A stúdió saját tartalmait eddig az Epix nevű prémium kábelszolgáltató és annak Epix Now című, 2019-ben indult streamingszolgáltatója sugározta – hogy velük mi lesz, az ugyanúgy kérdés, mint az MGM-es filmeket moziba juttató United Artist és Annapurna Pictures cégek sorsa.

Az Amazon a koronavírus előtt azt a stratégiát követte, hogy saját, exkluzív filmjeit először a filmszínházakban játszotta, majd ezek három hónappal később kerültek csak a Prime tékájába. A pandémia alatt viszont ez a gyakorlat is megváltozott: a One Night in Miami című, több Oscar-jelölést is bezsebelő filmet bemutatták a mozik, de a Borat legújabb felvonását, vagy az Amerikába jöttem 2-t már nem. Épp ezért nem tudni, az MGM idénre ígért sikervárományos filmjeit hogyan és mikor láthatja majd a közönség – közéjük tartozik Bond mellett a Respect című Aretha Franklinról szóló életrajzi film, az Addams Family második része, Ridley Scott House of Gucci-ja, vagy épp Paul Thomas Anderson és Joe Wright legújabb mozija.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.