Folytatódik a streamingháború: már James Bond is Jeff Bezos birodalmát díszíti

Mikrofilm

Az Amazon a titkosügynökkel együtt felvásárolta az MGM-et, így akar a filmvilág csúcsára kerülni. 

Az Amazon 8,45 milliárd dollárért felvásárolta az MGM stúdiót, így az utóbbi években felpörgő streamingháború újabb izgalmas fordulatot vett.

Az Amazon elsősorban a világ leghatalmasabb internetes kereskedőcégeként ismert, tulajdonosa, Jeff Bezos konkrétan a világ leggazdagabb embere, így gyakorlatilag emberi ésszel felfoghatatlan költségvetéssel rendelkezik, tavaly például 11 milliárd dollárt fordítottak tartalomfejlesztésre. A cég Amazon Prime nevű streamingplatformja – immár itthon is elérhető, ráadásul egyre több film és sorozat rendelkezik magyar specifikációkkal – esetében pedig az elképesztő tartalomkínálat csupán egy része a tagsággal járó előnyöknek: a Prime-ra a tengerentúlon elsősorban az ingyenes, egynapos szállításért és az egyéb kedvezményekért fizetnek elő az emberek, az, hogy mindezzel néznivalók is járnak, csak extrának számít. A cég azonban az utóbbi időben szélsebesen fejleszteni kezdte ezt a szolgáltatását, és egyre egyértelműbb, hogy

a kereskedelem mellett a filmvilág csúcsára is fel szeretnének ülni.

Az MGM felvásárlásával pedig egy újabb hatalmas lépést tettek efelé. Ugyan a Netflix és a Disney még előttük állnak, de egy másik végtelen pénztárcájú tech céget, az Apple-t már beelőzték. Utóbbi körülbelül 17 milliárdot fordított múlt évben tartalomgyártásra, de így is ugyanazzal a problémával küszködik, mint a legtöbb, az elmúlt években feltörő szórakoztatóipari cég: nincs elég film és sorozat a tarsolyukban. A hagyományos filmstúdiók ugyan lemaradtak a streamingversenyben, de mivel évtizedek óta működnek, hihetetlenül gazdag kínálattal rendelkeznek – ez teszi igazán értékessé az MGM-et is.

Az oroszlános stúdiót 1924-ben alapította Marcus Loew és Louis B. Mayer, és hamar a Hollywoodot meghatározó öt nagy filmműhely egyikévé vált – olyan sztárok dolgoztak az istállónak, mint Clark Gable, Spencer Tracy, Judy Garland vagy Gene Kelly. A stúdió az elmúlt években főleg a Creed és a James Bond filmekkel aratott sikereket. A 007-es kalandjait mostanában különösen nagy figyelem övezte: a tavalyi év egyik legjobban várt bemutatója volt, amit a koronavírus miatt folyamatosan tologattak, végül a hír, hogy Bond a teljes 2020-as évet kihagyja, egy teljes moziláncot csődbe döntött. Épp ezért a legnagyobb kérdés az MGM felvásárlásával kapcsolatban az volt, hogy ez azt jelenti-e, hogy

a titkosügynök végleg búcsút int a moziknak?

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a James Bond-filmek továbbra is világszerte a moziközönség számára készüljenek” – igyekeztek lenyugtatni a kedélyeket a producerek.

Korábban a pletykák szerint az MGM közel 600 millió dollárért árusította volna ki a Nincs idő meghalni (No Time to Die) című következő Bond-kalandot, és az Apple lett volna az elsőszámú vevő, aki magát a stúdiót is kinézte magának, de az Amazon végül beelőzött, amely Bond és Creed mellett így megszerezte az MGM televíziós részlegét is, amelybe olyan műsorok tartoznak, mint A szolgálólány meséje vagy a Fargo – és még körülbelül 17 ezer órányi tévéshow.

Az MGM klasszikus filmjei közül azonban nem mindegyik képezi az üzlet részét: 1986-ban Ted Turner megvásárolta a stúdió 1986 előtti kínálatát, köztük olyan mozikkal, mint a Ben Hur, az Elfújta a szél vagy az Óz, a csodák csodája – ezekre támaszkodva indította el a Turner Classic Movies (TCM) nevű csatornát. A TCM és Turner filmtékája ma a WarnerMedia tulajdona.

Az Amazonnak azonban így sincs oka szomorkodni, hiszen övék a stúdió 1986 óta készült filmjei, amely körülbelül 4000 címet tartalmaz. A stúdió saját tartalmait eddig az Epix nevű prémium kábelszolgáltató és annak Epix Now című, 2019-ben indult streamingszolgáltatója sugározta – hogy velük mi lesz, az ugyanúgy kérdés, mint az MGM-es filmeket moziba juttató United Artist és Annapurna Pictures cégek sorsa.

Az Amazon a koronavírus előtt azt a stratégiát követte, hogy saját, exkluzív filmjeit először a filmszínházakban játszotta, majd ezek három hónappal később kerültek csak a Prime tékájába. A pandémia alatt viszont ez a gyakorlat is megváltozott: a One Night in Miami című, több Oscar-jelölést is bezsebelő filmet bemutatták a mozik, de a Borat legújabb felvonását, vagy az Amerikába jöttem 2-t már nem. Épp ezért nem tudni, az MGM idénre ígért sikervárományos filmjeit hogyan és mikor láthatja majd a közönség – közéjük tartozik Bond mellett a Respect című Aretha Franklinról szóló életrajzi film, az Addams Family második része, Ridley Scott House of Gucci-ja, vagy épp Paul Thomas Anderson és Joe Wright legújabb mozija.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.