Folytatódik a streamingháború: már James Bond is Jeff Bezos birodalmát díszíti

Mikrofilm

Az Amazon a titkosügynökkel együtt felvásárolta az MGM-et, így akar a filmvilág csúcsára kerülni. 

Az Amazon 8,45 milliárd dollárért felvásárolta az MGM stúdiót, így az utóbbi években felpörgő streamingháború újabb izgalmas fordulatot vett.

Az Amazon elsősorban a világ leghatalmasabb internetes kereskedőcégeként ismert, tulajdonosa, Jeff Bezos konkrétan a világ leggazdagabb embere, így gyakorlatilag emberi ésszel felfoghatatlan költségvetéssel rendelkezik, tavaly például 11 milliárd dollárt fordítottak tartalomfejlesztésre. A cég Amazon Prime nevű streamingplatformja – immár itthon is elérhető, ráadásul egyre több film és sorozat rendelkezik magyar specifikációkkal – esetében pedig az elképesztő tartalomkínálat csupán egy része a tagsággal járó előnyöknek: a Prime-ra a tengerentúlon elsősorban az ingyenes, egynapos szállításért és az egyéb kedvezményekért fizetnek elő az emberek, az, hogy mindezzel néznivalók is járnak, csak extrának számít. A cég azonban az utóbbi időben szélsebesen fejleszteni kezdte ezt a szolgáltatását, és egyre egyértelműbb, hogy

a kereskedelem mellett a filmvilág csúcsára is fel szeretnének ülni.

Az MGM felvásárlásával pedig egy újabb hatalmas lépést tettek efelé. Ugyan a Netflix és a Disney még előttük állnak, de egy másik végtelen pénztárcájú tech céget, az Apple-t már beelőzték. Utóbbi körülbelül 17 milliárdot fordított múlt évben tartalomgyártásra, de így is ugyanazzal a problémával küszködik, mint a legtöbb, az elmúlt években feltörő szórakoztatóipari cég: nincs elég film és sorozat a tarsolyukban. A hagyományos filmstúdiók ugyan lemaradtak a streamingversenyben, de mivel évtizedek óta működnek, hihetetlenül gazdag kínálattal rendelkeznek – ez teszi igazán értékessé az MGM-et is.

Az oroszlános stúdiót 1924-ben alapította Marcus Loew és Louis B. Mayer, és hamar a Hollywoodot meghatározó öt nagy filmműhely egyikévé vált – olyan sztárok dolgoztak az istállónak, mint Clark Gable, Spencer Tracy, Judy Garland vagy Gene Kelly. A stúdió az elmúlt években főleg a Creed és a James Bond filmekkel aratott sikereket. A 007-es kalandjait mostanában különösen nagy figyelem övezte: a tavalyi év egyik legjobban várt bemutatója volt, amit a koronavírus miatt folyamatosan tologattak, végül a hír, hogy Bond a teljes 2020-as évet kihagyja, egy teljes moziláncot csődbe döntött. Épp ezért a legnagyobb kérdés az MGM felvásárlásával kapcsolatban az volt, hogy ez azt jelenti-e, hogy

a titkosügynök végleg búcsút int a moziknak?

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a James Bond-filmek továbbra is világszerte a moziközönség számára készüljenek” – igyekeztek lenyugtatni a kedélyeket a producerek.

Korábban a pletykák szerint az MGM közel 600 millió dollárért árusította volna ki a Nincs idő meghalni (No Time to Die) című következő Bond-kalandot, és az Apple lett volna az elsőszámú vevő, aki magát a stúdiót is kinézte magának, de az Amazon végül beelőzött, amely Bond és Creed mellett így megszerezte az MGM televíziós részlegét is, amelybe olyan műsorok tartoznak, mint A szolgálólány meséje vagy a Fargo – és még körülbelül 17 ezer órányi tévéshow.

Az MGM klasszikus filmjei közül azonban nem mindegyik képezi az üzlet részét: 1986-ban Ted Turner megvásárolta a stúdió 1986 előtti kínálatát, köztük olyan mozikkal, mint a Ben Hur, az Elfújta a szél vagy az Óz, a csodák csodája – ezekre támaszkodva indította el a Turner Classic Movies (TCM) nevű csatornát. A TCM és Turner filmtékája ma a WarnerMedia tulajdona.

Az Amazonnak azonban így sincs oka szomorkodni, hiszen övék a stúdió 1986 óta készült filmjei, amely körülbelül 4000 címet tartalmaz. A stúdió saját tartalmait eddig az Epix nevű prémium kábelszolgáltató és annak Epix Now című, 2019-ben indult streamingszolgáltatója sugározta – hogy velük mi lesz, az ugyanúgy kérdés, mint az MGM-es filmeket moziba juttató United Artist és Annapurna Pictures cégek sorsa.

Az Amazon a koronavírus előtt azt a stratégiát követte, hogy saját, exkluzív filmjeit először a filmszínházakban játszotta, majd ezek három hónappal később kerültek csak a Prime tékájába. A pandémia alatt viszont ez a gyakorlat is megváltozott: a One Night in Miami című, több Oscar-jelölést is bezsebelő filmet bemutatták a mozik, de a Borat legújabb felvonását, vagy az Amerikába jöttem 2-t már nem. Épp ezért nem tudni, az MGM idénre ígért sikervárományos filmjeit hogyan és mikor láthatja majd a közönség – közéjük tartozik Bond mellett a Respect című Aretha Franklinról szóló életrajzi film, az Addams Family második része, Ridley Scott House of Gucci-ja, vagy épp Paul Thomas Anderson és Joe Wright legújabb mozija.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.