Interjú

„Tudjak nemet mondani”

Szőke Abigél színésznő

  • Kozár Alexandra
  • 2020. február 9.

Mikrofilm

Tóth Barnabás Akik maradtak című Oscar-listás filmjének a főszereplőjével, a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatójával egyebek mellett a sikerről, az egyetemi felvételiről és a színészi önfeláldozásról beszélgettünk.

Magyar Narancs: Elképzelhetőnek tartod, hogy legközelebb már egy Oscar-díjas színésznővel beszélgetek ugyanitt?

Szőke Abigél: Óriási dolog lenne, de az esély reálisan nézve elég kicsi.

MN: A felmenőid között van holokauszt­túlélő. Segített ez Klára, az árván maradt lány szerepének megközelítésében és a történet megértésében?

SZA: Gyerekkorom óta tudom, hogy ez a tragédia ott van a családomban, és bár furcsán hangozhat, örültem is, hogy ezt a tudást fel tudom használni a munkához. A dédnagymamám testvére, Szedő Zsóka holokauszt-túlélő.

MN: Súlyos korszakot, a háború utáni időszakot, majd az ötvenes éveket mutatja be az Akik maradtak. Mi volt a legnehezebb neked a filmben akár lelkileg, akár a szellemi-fizikai jelenlét szintjén?

SZA: Egyrészt az, hogy be tudjam osztani az energiámat, ne fáradjak ki hamar. Másrészt az, hogy azt a kamaszos dacot, ami Klárára jellemző, meg tudjam jeleníteni. Az volt a kérdés, hogy mit tudok a saját személyiségemből átvinni Kláráéba.

MN: Az egész világot bejárhatja a film, a világ egyik vezető filmes lapja, a Variety pedig azt írta az alakításodról, hogy reveláció. Ezenközben nem vettek föl a színművészetire, immáron a film forgatása után, másodszor sem.

SZA: Novák Eszter, aki az idén indított osztályt, azt mondta, érdekes vagyok, de még minden annyira kicsi bennem, meg kell érlelnem a bennem rejlő értékeket, fel kell nőnöm, tapasztalatokat gyűjtenem. Ez elfogadható, érthető és őszinte, azt hiszem. A színészet, tanuló és tanár, színész és rendező viszonya mindig is szubjektív dolog lesz. Novák Eszter valószínűleg úgy érezte, nem tudnánk kihozni egymásból a maximumot. Most a Pesti Magyar Színház akadémiáján az osztályfőnökömnél, Pál Andrásnál jó kezekben vagyok. De újra meg fogom próbálni a felvételit. Addigra két év akadémia lesz mögöttem mesterségórákkal, tapasztalásokkal, színpadi gyakorlattal. Ugyanakkor most 21 éves vagyok, még ha föl is vesznek, mire elkezdem, már 22 leszek és az úgy már egy kicsit hosszú lenne, főleg, ha ott sem engednének el még évekig forgatni vagy külsős színpadra.

MN: A Pesti Magyar Színiakadémia nem enged el?

SZA: Volt már olyan lehetőség, amelyet vissza kellett utasítanom.

MN: De ezt a szakmát nem lehet csak elméletben űzni.

SZA: Én ezt választottam, és ide köteleztem el magam. Ha persze egy kihagyhatatlan lehetőség jönne, és nem lenne valamilyen reális megoldás, akkor még mindig van választási lehetőségem. Most ez tölti ki az időm 95 százalékát, és ugyan még csak tanulom a szakmát, így is látom, hogy ez a pálya egész embert igényel, én pedig egyelőre még nem vagyok jó abban, hogy meghúzzam a határaimat.

MN: Hogy érted ezt?

SZA: Olyan képem van most, hogy a színház, a színészet önfeláldozást igényel. Én pedig szeretném megtalálni az egyensúlyt magánélet és színészet között, húzni egy határvonalat, hogy tudjak nemet mondani,   és két lábbal állni a földön. Szeretnék kirándulni, utazni, családot is szeretnék, és megélni a színészetből. Azt akarom, hogy ez a csoda és varázslat, amely körülveszi a filmet és a színházat, befogadót és alkotót, meg tudjon maradni ilyen különlegesnek számomra. Tartok attól, hogy a nagyfokú lelki-szellemi-fizikai igénybevétel miatt egy idő után nem tudok teljességgel ott lenni, és hamar ki­égek.

MN: Nemrég Gór Nagy Mária, aki épp bezárja évtizedek óta működő színitanodáját, nagyon keserűen nyilatkozott a pálya jövőjéről: a celebek uralkodnak, a színészek rengeteget güriznek, mégis alig élnek meg.

SZA: Nagyon szomorúnak tartanám, ha eltűnne az a minőségi kultúra, amely elgondolkodtat, és nem csak szórakoztat. Fájdalmas, ha jó színházak tönkremennek, és nem születhetnek új, minőségi társulatok. Jó lenne, ha a színház megfizethető lenne mindenki számára, nem pedig luxus. A meghatározó személyiségek támogathatnák az értékteremtést, a minőséget, utat mutatva és motiválva az embereket a kulturális értékek felé. Legyen szó a művészetekről, a környezetvédelemről vagy a fenntartható életmódról. Ma, ha valaki fejlődni akar, új dolgokat, új utakat kipróbálni, sokkal nehezebb dolga van.

MN: Hogyan vennéd, ha a fesztiválsikerek hatására külföldi lehetőségek nyílnának előtted?

SZA: Borzasztó boldog lennék. Én szeretem Magyarország hangulatát, de szívesen kipróbálnám magam külföldön. Mi nagy család vagyunk, három nővérem van, ők most épp mindannyian külföldön tanulnak. A családomtól nagyon sok támogatást kapok.

MN: Nem kerestek meg még művészeti menedzserek, hogy helyetted tárgyalnak pénzről, feltételekről?

SZA: A pénzügyeimet és a stratégiai döntéseket egyelőre a szüleimmel egyeztetve intézem. Az Akik maradtaknál is ők voltak a menedzsereim. Volt már, hogy frusztrálónak éreztem, hogy a saját művészetemről, a munkám áráról kelljen alkudoznom. De annyira még nem indult be a szekerem, hogy profibb menedzserre legyen szükségem.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.