Újabb díjat nyert a Legjobb tudásom szerint

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 8.

Mikrofilm

A nemi erőszak által pokollá vált életről szóló magyar filmé lett Várnában a zsűri különdíja.

A zsűri különdíját és a Bolgár Filmművész Egyesület kitüntetését is megkapta Lőrincz Nándor és Nagy Bálint Legjobb tudásom szerint című filmje a Love Is Folly Filmfesztiválon Várnában – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI-t csütörtökön.

A közlemény szerint a filmintézet elsőfilmeseket támogató Inkubátor Programjában készült Legjobb tudásom szerint egy nemi erőszak felderítését meséli el az áldozat férjének szemszögéből, aki az egymásnak ellentmondó vallomások között maga is elbizonytalanodik felesége igazát illetően. 

A kritikusok által a tavalyi év egyik legjobb mozifilmjének tartott alkotás az olaszországi Riviera Filmfesztiválon és a Temesvári Közép-Európai Filmfesztiválon is a legjobb film díját nyerte meg korábban, a főszereplő Hámori Gabriella pedig megrendítő alakításával kiérdemelte a legjobb színésznő díját a júniusi Magyar Mozgókép Fesztiválon.

Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első mozifilmje az M&M Film és a Partnersfilm koprodukciójában készült. A forgatókönyvet Lőrincz Nándor írta, az operatőr Nagy Bálint, a vágó Gothár Márton, a zenét Fodor Attila készítette. A további szerepekben Bodolai Balázs, Fenyő Iván, Menszátor Héresz Attila, Jakab Juli, Borbély Alexandra, Gáspár Tibor és Máhr Ági látható.

Bulgáriában, a Fekete-tenger partján fekvő Várnában 1993 óta rendezik meg a Bolgár Filmközpont szervezésében a Love Is Folly nemzetközi filmfesztivált. Az idei eseményen mintegy 90 alkotást láthatott a közönség a nyaralóvárosban tartott filmünnepen.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.