Film

Velence vár

  • 2019. szeptember 8.

Mikrofilm

Vajon elnyeri-e a topmodell kinézetű, a világhírű és műveltségére, társadalmi pozíciójára rátarti karmester papa által alig látogatott villa-erődítményben szomorkodó burzsoá kamasz lány szerelmét a nulla iskolai presztízzsel bíró, fogszabályzós, szőkített hajú tinifiú, akinek lakókocsiban élő szülei viszont az öntudatos lúzerség, a kispolgári prosztóság mintapéldányai (viszont a jókedv sosem hagyja el őket s a szívük is aranyból)? Ahhoz bizony Velencébe kell menni, a hárfázó kislány (persze, hogy a vele mindig elégedetlen atya által vezényelt) koncertjére. Mivel nincs más, hát a rozoga lakókocsival, maguk után vonszolva proliéknak nemcsak nyomorúságos életterét, de semmivel sem kompatibilis életfilozófiáját is, nem beszélve magukról a teljességgel vállalhatatlan szülőkről. Akik természetesen egyedül érdekesek e mérsékelten eredeti, túlságosan is egyértelmű életbölcsességeket és értékeket hirdető, alapvetően a kamaszokat is tartalmazó családok szórakoztatására kifundált produktumban. Benoît Poelvoorde maga elviszi a filmet, még akkor is, ha ez a tahóságára büszke, kisszerűségét diadalmasan hirdető, az önreflexió legcsekélyebb kísértését is sértődötten hárító figura számtalanszor megvolt már terjedelmes filmográfiájában, függetlenül attól, hogy hasonló alkutyát, mások szívatását élvező fináncot, korlátolt nyomozót alakított-e vagy magát az Istent. S várhatóan nem ez volt utolsó ilyen jellegű haknija a népszerű belga komikusnak: jelen film zárlata egyértelműen a Chamodot család újabb kalandjaival fenyeget.

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.