Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye
hellraiser_-_photofest_still_-_h_2020__top_story_lead.jpg
Hellraiser

Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 29.

Mikrofilm

Ráadásul duplán - filmen és sorozatban is!

Freddy Krueger, Jason Voorhees, vagy épp Chucky - a 80-as évek kiöregedett horrorsztárjai mind nyeretlen kétévesnek számítanak Pinhead, a Hellraiser főgonosza mellett.

A Péntek 13 vagy a Rémálom az Elm utcában részeiben ugyanis a slasher műfajának megfelelően mindig legalább annyira fontosak voltak a könnyen feláldozható, visítva rohangáló tinikarakterek, mint a gyilkosságok. A horror még a véresen komolynak szánt első részekben is kacérkodott a vígjátékkal. A folytatáscunamiban aztán a főhősök erodálni kezdtek, majd jött a Sikoly-, később pedig a Horrorra akadva-sorozat, amelyek az utolsó szöget is beverték a műfaj koporsójába. Freddy és társai menthetetlenül nevetségessé váltak.

Nem így a Hellraiser-filmek hőse! Persze ez a sorozat is kitermelt 9 teljesen felesleges folytatást, trükkjei pedig mára szintén megmosolyogtatók - mégis, Pinheadet, a sorozat főhősét máig nem övezi gúnyos kacaj. Mintha Jason és a többiek csak halloweeni maskarában rémisztgető félnótások lennének, Pinhead viszont az év többi napján is ugyanúgy a frászt hozná mindenkire - egyesek szerint egyenesen

a Hellraiser-sorozat jelenti a választóvonalat az igazi horrorőrültek és a hétvégente hobbiból borzongók között.

A rendező, Clive Barker elsősorban íróként volt ismert, ám annyira elégedetlen volt azzal, ahogy horrorsztorijait filmre adaptálják, hogy úgy döntött: 1986-os The Hellbound Heart című novellájából ő maga készít mozifilmet.

Ebben az sem akadályozta meg, hogy semmiféle tapasztalattal vagy technikai tudással nem rendelkezett, fogalma sem volt például a kamerákban használt lencsékről sem. A film néhány hét alatt, mindössze 1 millió dollárból készült el - a producerek azonban meggyőzték a rendezőt, hogy az angol akcentus elidegeníti az amerikai nézőket, ezért az egészet újraszinkronizálták. Érdekes módon a pénzemberek a bőr nélküli szörnyeket, a kínzásokat és az egyéb gore-jeleneteket sokkal kevésbé tartották riasztónak. Nem így a korhatár-besorolási bizottság, amely a legszigorúbb karikát rakta a mozira, ezért újra kellett vágni a filmet.

A sztori középpontjában az ún. Cenobiták állnak; olyan angyali-ördögi lények, akik dimenziók között barangolnak új, extrém élmények után kutatva, az öröm és a szenvedés ugyanis teljesen eggyé vált náluk. Mágikus eszközükkel foglyul ejtik a film főhősét, aki fura szerelmi kapcsolatban áll testvére feleségével. Ráadásul ez a kapcsolat tovább bonyolódik, mikor belép a körbe utóbbi tinédzserkorú lánya is. A történetet gyilkosságok színezik, a főhős ugyanis csak mások vére által tud kiszabadulni a túlvilági kötelékből.

A Hellraiser a mozikban sikert aratott, hiszen közel 15 millió dollárt fialt -

a sorozat a Péntek 13 vagy a Halloween-sorozattal ellentétben azonban soha nem vált aranytojást tojó tyúkká.

A mozikban bemutatott epizódok összesen 48 millió dollár bevételt hoztak, ami még a szintén nem túl acélos Gyerekjáték-filmek 126 millió dolláros összeredménye mellett is eltörpül. Mégis, a rajongók még mindig életben tartják a karaktert, aki legutóbb 2018-ban tűnt fel a nem túl sok vizet zavaró Hellraiser: Ítélet című 10. epizódban.

false

Pinhead azonban újra visszanyerheti régi fényét, a Deadline szerint ugyanis most tévésorozat készül rémtetteiből - ráadásul egyenesen az HBO-ra. A pilot-ot az a David Gordon Green rendezi majd, aki egyszer már sikeresen életet lehelt egy 80-as évekbeli kifulladt horrorszériába. A tervek szerint a műsor nem klasszikus remake lesz, hanem a Hellraiser-mitológiába illeszkedő, önálló darab. Kérdés, a külcsínyt illetően felturbózott Pinhead mennyire lesz szórakoztató, vagy épp borzongató - az első részt a mai napig groteszk bája és a meglepő merészsége miatt szeretik.

Itt azonban nem áll meg a Hellraiser-saga: egy éve ugyanis bejelentették, hogy az egész franchise-t rebootolják, mégpedig a Nolan-féle Batman-trilógia írójának, David S. Goyer-nek a segítségével. Mindennek azonban semmi köze az HBO-s projekthez, tehát elképzelhető, hogy a szadomazo-szörnyek egyszerre érkeznek majd a vászonra és a tévére is.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?