A 31. alkalommal megrendezett Lengyel Filmtavasz egyből egy megkapó kosztümös sportdrámával indul. Jerzy Kulej minden idők egyik legeredményesebb lengyel ökölvívója volt, az egyetlen az országból, aki kétszer egymás után nyert olimpiai aranyérmet; emellett nyolcszoros lengyel és kétszeres Európa-bajnoknak számít. A róla szóló Kulej – Az érem két oldala mégsem egy szokásos, megindító sportfilm. Xawery Żuławski mozija ugyanis egyből az 1964-es tokiói diadalával indít.
Bár Kulej a győzelemmel a világ tetejére kerül, története azt bizonyítja, onnan lehet a legnagyobbat esni. A jókedélyű, táncolni és bulizni is szerető sportoló életében számos problémával küzdött, melyek elfedéséhez nem elég egy olimpiai bajnoki cím sem: túl sokszor ivott és rúgott ki a hámból, képtelen volt megzabolázni viselkedését és hűséges lenni a feleségéhez. A filmben Helena magabiztos nőként nem akar férje árnyékában élni, magánéletüket pedig teljesen felkavarja, amikor a nőre szemet vet a minisztérium egy prominens tagja. Az egyre lejjebb és lejjebb csúszó Kulejnek össze kell kapnia magát, ha ott akar lenni az Olimpián Mexikóvárosban is – végül sikerült neki a dolog, és többek között hazánk büszkeségét, a későbbi olimpiai ezüstérmes Kajdi Lászlót legyőzve jutott döntőbe, ahol élete egyik legnagyobb küzdelme várt rá. A filmben egy rövid ideig egy másik magyar legenda, Papp László is feltűnik.
A Kulej-t rendező Xawery Żuławskit a kortárs lengyel film egyik legnagyobb tehetségének tartják – ezt bizonyítja, hogy egy, a drámai sportfilmtől merőben különböző másik alkotását is elhozza Budapestre a Lengyel Filmtavasz: az Apokawixát, amely az első lengyel zombifilmnek számít. Ennek főszereplői hormontól túlfűtött, ám gátlásokkal küzdő kamaszok, akiknek a COVID idején már elegük van a karanténból. Egyikük úgy dönt, hatalmas bulit rendez szülei távoli birtokán. A vendégek folyamatosan érkeznek, a zene egyre hangosabb, az érzelmek a tetőfokra hágnak – majd elszabadulnak a zombik. Mint kiderül, minderről nem a koronavírus, hanem a Balti-tenger szokatlanul magas algakoncentrációja, no meg az azt szennyező cégek tehetnek. A film a horrorfilmek kliséit keveri az abszurd vígjátékkal, miközben a környezetvédelmi üzenetre is nagy hangsúlyt fektet. A rendező az Apokawixa és a Kulej vetítése után is jelen lesz a közönségtalálkozón, ahol Veiszer Alinda riporter is beszélget majd vele.
Az Ürömszülők Jakub Michalczuk rendezői debütálása, amely 2021-ben, a COVID-járvány után került a mozikba, ám hatalmas sikert aratott: több mint 400 ezren látták. Három évvel később már a folytatás is megszületett hozzá, most azonban a Lengyel Filmtavaszon először nézhetjük meg az első részt, mely a borús lengyel komédiák legjobb hagyományait idézi fel. Egy esküvőn járunk, ahol a vendégek már elfoglalták helyüket, a banda elkezdett zenélni, és a leves tálalása is folyamatban van – ám az ifjú pár nincs sehol. Az örömszülőket követve tudhatjuk meg, hogy a fiatalok szétmentek, így a lagzinak sincs semmi értelme – van, aki épp ezért lemondaná az egészet, más arra szavaz, ha már kifizették, legalább érezzék jól magukat. A sógorok és sógornők között egyre nő a feszültség, melyet a folyamatosan adagolt felesek sem enyhítenek – sőt! Egy ponton egyenesen kiátkozzák egymást, majd ököllel rontanak a másikra, a feszültségek mellett azonban a poénokból sincs hiány.
A lengyel képregény ikonikus alakjának, Tadeusz Baranowskinak a munkái ihlették a Diplo, a kis dinó című animációs filmet, melyet a világ legrangosabb animációs filmfesztiválján, a franciaországi Annecyban is vetítettek. Wojciech Wawszczyk filmje Diplóról, a kis dinoszauruszról szól, aki bármennyire kalandvágyó, szülei túlságosan féltik őt. Amikor azonban a felnőtt dinóknak egy nap nyoma veszik, Dipló mégis útra kell, hogy kiderítse, mi történt velük.
Az animáció mellett egy kalandfilm is szól majd a családoknak: ez a Lampo – Vonatkaland négy lábon. A film főszereplője egy szívbeteg kislány, Zuzia, aki ideje nagy részét a vasútnál dolgozó édesapja közelében tölti, ahol barátságot köt egy fehér juhászkutyával, Lampóval. Amikor a hívatlan négylábút a vasút igyekszik eltávolítani, Zuzia állapota is rohamosan romlásnak indul. A film egy népszerű gyerekkönyv feldolgozása, amelynek már a folytatása is készül – Lampót, a címszereplő kutyát pedig egy magyarországi négylábú alakítja! Az ő tulajdonosa, Zoltai Erika kutyakiképző ugyanúgy ott lesz a vetítés után, mint Andrzej Wojciechowski operatőr.
A korábbi Lengyel Filmtavaszokon Jan P. Matuszyński több filmjét (Az utolsó család; Nem hagytak nyomokat) is vetítették már. Új mozija, a Minghun különböző kultúrák találkozását mutatja be, na meg a remény és a szeretet erejét. Főszereplője, Jurek úgy dönt, hogy lánya elvesztése után hongkongi származású apósával megtartja elhunyt szerette tiszteletére a halál utáni házasságkötés kínai rituáléját, a minghunt – Kínában ugyanis úgy tartják, örök magányosság és boldogtalanság vár arra a lélekre, amely házasság nélkül száll a sírba. A vetítés utáni izgalmas beszélgetésen sinológus avatja be a nézőket a filmben is érintett tradíciókba.
Az Alig páran című feszült dráma arról szól, hogyan feszül egymásnak a hatalom elnyomó gépezete és az alatt nyögő kisember. Utóbbit Jarek, egy vidéki gazda személyesíti meg, aki a hatóságokkal való összetűzéstől sem riad vissza – főleg, miután egy olyan összeesküvés nyomaira bukkan, amely egész családját és azok jövőjét is veszélybe sodorja.
A Simona Kossak, a vadon őrzője címszereplője híres festődinasztiából származott, ám a családi hagyományok ellen fellázadva tudósnak állt Európa utolsó őserdejében, a Białowieżai-erdőben. Itt találkozott Lech Wilczek természetfotóssal, akivel végül nemcsak a munkáját, de életét is összekötötte. Egy különleges emberről szóló, egyedi film, melynek főszereplőjét, Sandra Drzymalskát a lengyel mozi új csillagaként emlegetik.
Mit sem bizonyít ez jobban, mint hogy ő a főszereplője az esemény zárófilmjének, a Fehér bátorságnak is. A nagyszabású romantikus háborús dráma a gurálokat, azaz a lengyel-szlovák határon élő nyugati szláv népcsoportot mutatja be. Ilyen származású ugyanis Jędrek, aki megkéri kedvese, Bronka kezét – a családja azonban úgy dönt, a lánynak Jędrek bátyjához, Maciekhez kell hozzámennie. Jędrek a szülőföldjét maga mögött hagyva Krakkóban utazik – a családi válságot pedig csak tovább mélyíti, hogy kitör a II. világháború, a guráloknak pedig választaniuk kell, melyik oldalra állnak; a két testvér pedig az ellentétes oldalra kerül. A film Lengyelországban nagy vitákat váltott ki, ugyanis az eddigiektől eltérő, kendőzetlen módon ábrázolja az ország háborúban betöltött szerepét. A Lengyel Filmakadémia azonban a főszereplő testvérpárt alakító mindkét színészt elismerte, és a film nagy közönségsikert is aratott. A vetítés után Mitrovits Miklós történész, polonista, a HUN-REN Történettudományi Intézet kutatója és Ungváry Krisztián, az MTA doktora, a Miskolci Egyetem kutatóprofesszora beszélgetnek a film által megidézett korszakról.
További információk és jegyek a Lengyel Intézet, valamint az Uránia és a Művész mozi oldalán érhetőek el.
