Hitler-idézetre lelkesült a tömeg a Városmajorban

  • BSK
  • 2020. február 9.

Nagytotál

A német vendégszónok a „legnagyobb német államférfi” szavaival ágyazott meg a „kegyeleti megemlékezésnek.” Képek a Becsület Napjáról.

Egyes becslések szerint ötszázan is lehettek azok a feketébe öltözött emberek, akik azért gyűltek össze szombaton a városmajori Jézus szíve templomnál, hogy tisztelegjenek azon magyar és német csapatok előtt, amelyek 1945 február 11-én próbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Ungváry Krisztián történész már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy „a szóban forgó katonák nem Európát védték, hanem a náci Németország agóniáját hosszabbították meg”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A rendezvényt 1997 óta tartják meg – és azóta a magyar szélsőjobbos, neonáci szcéna egyik emblematikus eseményévé nőtte ki magát. Kezdeményezője az a Győrkös István volt, akit tavaly életfogytig tartó fegyházra ítéltek, mivel engedély nélkül tartott fegyverével fejbe lőtt egy rendőrt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A rendezvényen olyan szélsőjobbos mozgalmak vettek részt, mint a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Légió Hungária, a Hammerskins Hungary, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Emellett zászlókat lengettek különféle cseh, francia, bolgár és orosz szélsőjobbos szervezetek is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az első beszédet a Németországban „náci hipszterként” emlegetett Matthias Deyda tartotta, a Die Rechte neonáci csoport képviselőjeként. A szélsőjobbos többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenségnek nem Müller a családneve, hanem Rotschild, Goldman és Sachs, majd elpanaszolta, hazájában mennyi nemtelen támadás érte, amiért a „legnagyobb német államférfitól” mert idézni egy beszédében. (Megjegyzés: jelen bekezdésben hibaigazítást kellett végeznünk, mivel hivatalos program hiányában összetévesztettük a beszédet tartó Matthias Deydát párttársával, Matthias Drewerrel)

false

 

Fotó: Németh Dániel

Nem kellett sokáig találgatnunk, ki is ez az államférfi, hiszen mostani beszédét is egy idézettel zárta. Ez eredetiben úgy hangzott: „(Es) genügt nicht die blosse Ablegung des Bekenntnisses: Ich glaube, sondern der Schwur: Ich kämpfe!” A kusza mondatot helyben úgy fordította a tolmácsolásra felkért bajtárs: „Nem elég, ha pusztán tudatosítunk valamit magunkban. Úgy gondolom, meg is kell esküdnünk rá. Harcolj!” Rövid Google keresés után arra juthatunk, a mondat eredetileg Adolf Hitlertől származik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Utána Incze Béla, a Festung Budapest szervezője tartott beszédet, amelyben elsősorban a rendezvény közelében tüntető antifasisztáknak üzengetett. Úgy vélte, az ellentüntetők egy olyan helyzetet teremtenek, amely a második világháború előtti évekre emlékeztetnek, majd eljátszott azzal a gondolattal, mi történne, ha a neonácik „kitörnének” a Városmajorból és ellátnák az antifasiszták baját. Végül elpanaszolta, mennyire rossz az, hogy a jelenlegi közbeszédben a németek oldalán harcoló magyar katonákat a legjobb esetben is csak „szerencsétlen áldozatoknak” tekintik, nem pedig olyan hősöknek, amik valójában voltak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az esemény himnuszénekléssel zárult. Majd a hangszórókból sokak meglepetésére Cseh Tamás dala kezdett szólni: „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, / összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, / jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan / ’45 vad telén, kezdődjék már a roham. / Álltak és vártak utolsó parancsra, / az égen sztálingyertyák ragyogtak. / Áttörünk, áttörünk a Széna téren

false

 

Fotó: Németh Dániel

Egy ideig úgy nézett ki, nem is lehet megtartani a rendezvényt. Először a Clark Ádám téren, majd a Kapisztrán szobornál terveztek megemlékezést a szélsőjobbosok, a rendőrség azonban megtiltotta ezt. Ungváry Krisztián történészt idézve ugyanis arra jutottak, hogy szélsőséges nézeteket valló csoportok vehetnek részt a megemlékezésen, illetve olyan beszédek és zenék is hallhatóak lesznek álláspontjuk szerint, melyek alkalmasak lehetnek félelemkeltésre, riadalom okozására.

 

false

 

Fotó: Németh Dániel

A két rendezvény mellett azonban érkezett egy harmadik bejelentés is, amely szerint a Városmajorban tartanának megemlékezést február 8-án – ezt a BRFK először szintén megtiltotta, ám a határozatot megtámadták a törvényszéken, a bíróság hatályon kívül is helyezte a tiltást. Az indok: „rendezvény előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával".

 

false

 

Fotó: Németh Dániel

A TASZ is azt mondta ekkor, hogy jogilag aggályos az ügy, hiszen előre vélelmezett cselekményekre hivatkozva jogszerűen nem lehet betiltani az eseményt – igaz, a törvény értelmében neonáci, újnyilas szervezeteknek sem lenne helyük az országban.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.