Hitler-idézetre lelkesült a tömeg a Városmajorban

A német vendégszónok a „legnagyobb német államférfi” szavaival ágyazott meg a „kegyeleti megemlékezésnek.” Képek a Becsület Napjáról.

Egyes becslések szerint ötszázan is lehettek azok a feketébe öltözött emberek, akik azért gyűltek össze szombaton a városmajori Jézus szíve templomnál, hogy tisztelegjenek azon magyar és német csapatok előtt, amelyek 1945 február 11-én próbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Ungváry Krisztián történész már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy „a szóban forgó katonák nem Európát védték, hanem a náci Németország agóniáját hosszabbították meg”.

 

Fotó: Németh Dániel

A rendezvényt 1997 óta tartják meg – és azóta a magyar szélsőjobbos, neonáci szcéna egyik emblematikus eseményévé nőtte ki magát. Kezdeményezője az a Győrkös István volt, akit tavaly életfogytig tartó fegyházra ítéltek, mivel engedély nélkül tartott fegyverével fejbe lőtt egy rendőrt.

 

Fotó: Németh Dániel

A rendezvényen olyan szélsőjobbos mozgalmak vettek részt, mint a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Légió Hungária, a Hammerskins Hungary, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária.

 

Fotó: Németh Dániel

Emellett zászlókat lengettek különféle cseh, francia, bolgár és orosz szélsőjobbos szervezetek is.

 

Fotó: Németh Dániel

Az első beszédet a Németországban „náci hipszterként” emlegetett Matthias Deyda tartotta, a Die Rechte neonáci csoport képviselőjeként. A szélsőjobbos többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenségnek nem Müller a családneve, hanem Rotschild, Goldman és Sachs, majd elpanaszolta, hazájában mennyi nemtelen támadás érte, amiért a „legnagyobb német államférfitól” mert idézni egy beszédében. (Megjegyzés: jelen bekezdésben hibaigazítást kellett végeznünk, mivel hivatalos program hiányában összetévesztettük a beszédet tartó Matthias Deydát párttársával, Matthias Drewerrel)

 

Fotó: Németh Dániel

Nem kellett sokáig találgatnunk, ki is ez az államférfi, hiszen mostani beszédét is egy idézettel zárta. Ez eredetiben úgy hangzott: „(Es) genügt nicht die blosse Ablegung des Bekenntnisses: Ich glaube, sondern der Schwur: Ich kämpfe!” A kusza mondatot helyben úgy fordította a tolmácsolásra felkért bajtárs: „Nem elég, ha pusztán tudatosítunk valamit magunkban. Úgy gondolom, meg is kell esküdnünk rá. Harcolj!” Rövid Google keresés után arra juthatunk, a mondat eredetileg Adolf Hitlertől származik.

 

Fotó: Németh Dániel

Utána Incze Béla, a Festung Budapest szervezője tartott beszédet, amelyben elsősorban a rendezvény közelében tüntető antifasisztáknak üzengetett. Úgy vélte, az ellentüntetők egy olyan helyzetet teremtenek, amely a második világháború előtti évekre emlékeztetnek, majd eljátszott azzal a gondolattal, mi történne, ha a neonácik „kitörnének” a Városmajorból és ellátnák az antifasiszták baját. Végül elpanaszolta, mennyire rossz az, hogy a jelenlegi közbeszédben a németek oldalán harcoló magyar katonákat a legjobb esetben is csak „szerencsétlen áldozatoknak” tekintik, nem pedig olyan hősöknek, amik valójában voltak.

 

Fotó: Németh Dániel

Az esemény himnuszénekléssel zárult. Majd a hangszórókból sokak meglepetésére Cseh Tamás dala kezdett szólni: „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, / összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, / jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan / ’45 vad telén, kezdődjék már a roham. / Álltak és vártak utolsó parancsra, / az égen sztálingyertyák ragyogtak. / Áttörünk, áttörünk a Széna téren

 

Fotó: Németh Dániel

Egy ideig úgy nézett ki, nem is lehet megtartani a rendezvényt. Először a Clark Ádám téren, majd a Kapisztrán szobornál terveztek megemlékezést a szélsőjobbosok, a rendőrség azonban megtiltotta ezt. Ungváry Krisztián történészt idézve ugyanis arra jutottak, hogy szélsőséges nézeteket valló csoportok vehetnek részt a megemlékezésen, illetve olyan beszédek és zenék is hallhatóak lesznek álláspontjuk szerint, melyek alkalmasak lehetnek félelemkeltésre, riadalom okozására.

 

 

Fotó: Németh Dániel

A két rendezvény mellett azonban érkezett egy harmadik bejelentés is, amely szerint a Városmajorban tartanának megemlékezést február 8-án – ezt a BRFK először szintén megtiltotta, ám a határozatot megtámadták a törvényszéken, a bíróság hatályon kívül is helyezte a tiltást. Az indok: „rendezvény előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával".

 

 

Fotó: Németh Dániel

A TASZ is azt mondta ekkor, hogy jogilag aggályos az ügy, hiszen előre vélelmezett cselekményekre hivatkozva jogszerűen nem lehet betiltani az eseményt – igaz, a törvény értelmében neonáci, újnyilas szervezeteknek sem lenne helyük az országban.

 

Fotó: Németh Dániel