A célközönség visszalő – Új front az emlékműharcban

  • narancs.hu
  • 2014. május 10.

Narancsblog

Borókai Gábornak sem lehet könnyű; azt eladni, hogy a lapja nem azért nyal be pártunknak és kormányunknak, mert azok tartják el, hanem mert értük haragszik, nos, valóban nem kis mutatvány.

Folyamatosan fenntartani a látszatot, hogy a Heti Válasz nem olyan sajtótermék, mint a többi jobboldali újság, amit a Fidesz székházában szerkesztenek. Fenntartani annak ellenére, hogy Borókai valaha Hoppálként osztotta az észt, és elévülhetetlen érdemei vannak HírTv létrejöttében is. Hogy ez mennyire lehetetlen küldetés, az leginkább szegény főszerkesztő jegyzeteiből derül ki, például ebből, hisz ez pont azt bizonyítja, hogy a Heti Válasz sem nem független, sem nem konzervatív, ugyanúgy Orbán Viktor játékszere, mint oly sok minden ebben az országban.

Kettecskén

Kettecskén

Fotó: MTI

De Borókai a Szabadság téri emlékművet is megpróbálta megmagyarázni, és hogyan! Ezt írja: „A kormány húz valamit, akármit, bármit. Nemritkán vitatható időben, helyen és mértékben, rossz stílusban, amivel borzolni képes a kedélyeket, de a rá érkező – aránytalan, többnyire hisztérikus – válasz visszabillenti a többséget a kezdeményező oldalára.”

Gratulálunk e bravúros okfejtéshez, nem így Jelenits István piarista szerzetes, aki a Heti Válasz e heti számában olvasói levélben szedi ízekre Borókai mondandóját, egyúttal a megszállási emlékművet. Nos, ezért sem lehet könnyű Borókai Gábornak. Nyilvánvaló, hogy egy olyan olvasója csinált most bohócot belőle (egyúttal Orbán Viktorból is), aki a Heti Válasz célközönségének nagy tekintélyű képviselője, vagyis nem lehet nem lehozni sorait. Például ezt: „Ön azt írja, hogy »a kritikusok szerint a szobortervből árad a ravaszság«. Én inkább attól tartok – így látatlanban –, hogy semmi sem »árad« belőle, s ez talán még nagyobb hiba.” Vagy ezt: „Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot állítani.” Végül ezt: „Egy tanár megjegyzése: egy nemzet történelmi tudatának formálására nem szobrok, hanem jól megírt tankönyvek valók.”

Más lapra tartozik, hogy Jelenits szavai mit sem változtatnak a helyzeten, mert azt egy pillanatra sem képzelhetjük, hogy pont ő lenne az, akire Orbán Viktor hallgat. Nekik a szentjeik sem szentek. Mindazonáltal kíváncsiak lennénk, hogy mi történne, ha a katolikus egyház hivatalosan is a nagy tekintélyű atyához hasonló gondolatokat fogalmazna meg? Nos, ez az, amit végképp nem tudunk elképzelni. Azt már sokkal inkább, hogy ha eljön az avatás ideje, a püspökök egymást taposva próbálnak az emlékmű közelébe férkőzni, hogy melyikük  szentelje fel. Oh, ilyen az élet, kinek stadion jut, kinek birodalmi sas.

Ami pedig a Heti Választ illeti... Nem kell félni, látjuk mi még Jelenits Istvánt a címlapján, majd amikor a riporter a kommunisták rémtetteiről kérdheti kizárólag.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.