A célközönség visszalő – Új front az emlékműharcban

  • narancs.hu
  • 2014. május 10.

Narancsblog

Borókai Gábornak sem lehet könnyű; azt eladni, hogy a lapja nem azért nyal be pártunknak és kormányunknak, mert azok tartják el, hanem mert értük haragszik, nos, valóban nem kis mutatvány.

Folyamatosan fenntartani a látszatot, hogy a Heti Válasz nem olyan sajtótermék, mint a többi jobboldali újság, amit a Fidesz székházában szerkesztenek. Fenntartani annak ellenére, hogy Borókai valaha Hoppálként osztotta az észt, és elévülhetetlen érdemei vannak HírTv létrejöttében is. Hogy ez mennyire lehetetlen küldetés, az leginkább szegény főszerkesztő jegyzeteiből derül ki, például ebből, hisz ez pont azt bizonyítja, hogy a Heti Válasz sem nem független, sem nem konzervatív, ugyanúgy Orbán Viktor játékszere, mint oly sok minden ebben az országban.

Kettecskén

Kettecskén

Fotó: MTI

De Borókai a Szabadság téri emlékművet is megpróbálta megmagyarázni, és hogyan! Ezt írja: „A kormány húz valamit, akármit, bármit. Nemritkán vitatható időben, helyen és mértékben, rossz stílusban, amivel borzolni képes a kedélyeket, de a rá érkező – aránytalan, többnyire hisztérikus – válasz visszabillenti a többséget a kezdeményező oldalára.”

Gratulálunk e bravúros okfejtéshez, nem így Jelenits István piarista szerzetes, aki a Heti Válasz e heti számában olvasói levélben szedi ízekre Borókai mondandóját, egyúttal a megszállási emlékművet. Nos, ezért sem lehet könnyű Borókai Gábornak. Nyilvánvaló, hogy egy olyan olvasója csinált most bohócot belőle (egyúttal Orbán Viktorból is), aki a Heti Válasz célközönségének nagy tekintélyű képviselője, vagyis nem lehet nem lehozni sorait. Például ezt: „Ön azt írja, hogy »a kritikusok szerint a szobortervből árad a ravaszság«. Én inkább attól tartok – így látatlanban –, hogy semmi sem »árad« belőle, s ez talán még nagyobb hiba.” Vagy ezt: „Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot állítani.” Végül ezt: „Egy tanár megjegyzése: egy nemzet történelmi tudatának formálására nem szobrok, hanem jól megírt tankönyvek valók.”

Más lapra tartozik, hogy Jelenits szavai mit sem változtatnak a helyzeten, mert azt egy pillanatra sem képzelhetjük, hogy pont ő lenne az, akire Orbán Viktor hallgat. Nekik a szentjeik sem szentek. Mindazonáltal kíváncsiak lennénk, hogy mi történne, ha a katolikus egyház hivatalosan is a nagy tekintélyű atyához hasonló gondolatokat fogalmazna meg? Nos, ez az, amit végképp nem tudunk elképzelni. Azt már sokkal inkább, hogy ha eljön az avatás ideje, a püspökök egymást taposva próbálnak az emlékmű közelébe férkőzni, hogy melyikük  szentelje fel. Oh, ilyen az élet, kinek stadion jut, kinek birodalmi sas.

Ami pedig a Heti Választ illeti... Nem kell félni, látjuk mi még Jelenits Istvánt a címlapján, majd amikor a riporter a kommunisták rémtetteiről kérdheti kizárólag.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.