A jobboldali antiszemitizmus nyílt vállalása – Tarlós teljesíti be a Jobbik álmát

  • narancsblog
  • 2013. augusztus 30.

Narancsblog

Nem messze a Kossuth téri metróállomástól, 2012. november végén egy Gyöngyösi nevű képviselő úgy vélte, eljött az ideje, hogy „felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésében tett jobbikos kijelentés egyből tüntetést hívott életre, melyen maga Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is felment a Bajnai Gordont és Mesterházy Attilát is megtartó színpadra, hogy nyomban és haladéktalanul elítélje a fasizmust, meg minden csúnya dolgot. „Ezt nem engedjük!” – hangoztatta többször is Rogán. Akkori blogunkban ennek kapcsán meg is írtuk, hogy ez bizony meleg szart sem ért a belvárosi polgármester részéről, csupán olcsó képmutatásról van szó: „áttételesen visszaigazolni a gyűlölet politikáját lehet, paramilitáris szervezeteket tűrni lehet, solymosieszterezés belefér, a zsidók listázása már nem fér bele. Burkoltan lehet, nyíltan nem. Ezt üzente Rogán Antal a színpadról, nem mást” – írtuk anno.

Tegnap este azonban még ezt a (egyébként amúgy is csak látszólag létező) határt is átléptük.

Tarlós István, a főváros Fidesz támogatású polgármestere képes volt azt mondani az egyik házi televíziójában, a HírTV-ben egy neki címzett DK-s kritika kapcsán, hogy az „egy dolog, hogy nekik (mármint a DK-soknak – a szerk.), ha fölcsapják időnként a Bibliát, miért mindig az Ószövetségnél nyílik kizárólag ki, de most erről nem akarok semmit se mondani”.

Csattan a mosoly!

Csattan a mosoly!

Fotó: MTI


Azaz ott tartunk 2013 késő nyarán, hogy a budapesti főpolgármester politikai ellenfeleiről nyilvántartja, hogy ki zsidó, és ki nem az. Hiszen, mi értelme lett volna ennek az Ószövetség-dumának ebben a kényelmes jobboldali közegben, ahol a csillogó karórát viselő kérdező riporter épp az a Krakkó Ákos, aki Rogán „antifasiszta” fellépése idején a Fidesz-frakció sajtófőnöke volt – most pedig ugyanő (immár újra független, az antifasizmust magasról letojó újságíróként) átsiklik a teljesen nyilvánvaló zsidózás felett, sőt, következő kérdésével – elvégre most se kapja a fizetését a Fidesztől olyan nagyon messziről – alá is nyal Tarlósnak egy rövidke, ám annál őszintébb pillanatra megmutatva a jobboldali udvari média nyomorúságos állapotát. (Videó itt.)

Megjegyzésével Tarlós meghaladta a jobboldali szalonzsidózás eddig tartó időszakát, mert megmutatta, hogy immár nyíltan, a tévében is le lehet zsidózni bárkit és bárkiket – leminősítő kritikaként felhasználva a zsidó identitást. Magyarán alig egy év alatt beteljesült Gyöngyösi Márton álma! Tessék, forduljon csak ezek után Tarlóshoz, hogyha a zsidó képviselőkre kíváncsi, a főpolgármester akár fejből, akár listáról lediktálja neki a neveket, amint azt bokros teendői megengedik.

Ez azért új – mégsem bír igazi hírértékkel.

Nem, hiszen az idegenszívű bankárkormány, a támogatott Horthy-, Nyírő-, Wass-, Tormay-kultusz is csak ennek az eddig rejtett, mostantól azonban már nyíltan is zsidózó Orbán-kurzusnak az aljas  fordulatai és romlott kellékei, melynek csak szánalmas és átlátszó mentegetése lehet egy Rogán-féle kamukiállás vagy a Kubatov-féle álszigor a Csatáry-molinó kapcsán (ez utóbbit egyébként épp a Fradi-vezér pártjának bátorító retorikája hívta többek közt életre). Igaz, egyvalamiért mégis köszönet illeti Tarlós HírtTV-ben előadott vallomását: most már nem lehet letagadni, hogy a jobboldalon ne tartanák számon mások származását. Ezzel pedig korábbi gyanúnk csak tovább erősödik, nevezetesen az, hogy a rendszerváltás utáni jobboldali tömböt a ráöntött álkeresztény giccs és (a legutóbb a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Heti Válaszban demonstrált) homofóbia mellett csupán két dolog tartja össze, de az nagyon. A komcsizás és az antiszemitizmus. Ami lényegében egy és ugyanaz.

A főpolgármester válasza

Tarlós István közleményben reagált írásunkra, melyet természetesen közlünk:

"Nevetségesnek és szánalmas próbálkozásnak tartom az Ószövetségről tegnap, a HÍR TV-ben általam mondottak nagyon is erőltetett félremagyarázását.

Természetesen a kommentekhez kapcsolt szándékról szó sem volt, az ilyen kommentálások csakis a keresztény Biblia és a keresztény liturgia ismeretének teljes hiányán alapulnak.

Tarlós István

főpolgármester"

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.